Eltűntnek nyilvánítva

palestinian children 1 1436532 639x961vvLegalább 10 ezer kísérő nélküli kiskorú tűnt el az elmúlt másfél-két évben, miután Európába érkezett – hangzott el a kísérő nélküli kiskorúakról tartott brüsszeli konferencián. A Régiók Bizottsága elnöke a március 1-én tartott megbeszélésen azonnali lépéseket sürgetett, mert - mint mondta - sokan közülük az emberkereskedők áldozataivá válnak. Luc Van den Brande hangsúlyozta, hogy a menekültek közül ők a legveszélyeztetettebb, legkiszolgáltatottabb csoport. Egyedül Olaszországban ötezer kiskorúnak veszett nyoma, míg Svédországban ezer gyerek tűnt el.

Az Európai Rendőrségi Hivatal tájékoztatása szerint egy teljes bűnözői hálózat épült ki az elmúlt másfél évben a menekültek kizsákmányolására. A gyermekeket szex- és rabszolgamunkára kényszerítik. Ebben az embercsempészek együttműködnek a szervezett bűnbandákkal. A Europol vezérkari főnöke szerint Magyarországon, és Németországban már több, a menekülteket kizsákmányoló bűnözőt fogtak el. A hatóságok abban bíznak, hogy az eltűntek közül nem mindenki lett bűncselekmény áldozata, vannak olyanok, akik megtalálták családtagjaikat. Ezek csak feltételezések, hiszen a gyerekek eltűntek a hatóságok látóköréből.

 

A Save the Children nemzetközi szervezet információja[1] szerint tavaly mintegy 26 ezer kísérő nélküli kiskorú érkezett Európába, és egyre többen jönnek egy jobb élet reményében. A konferencián elhangzott, hogy a legtöbben befogadó központokba kerülnek annak ellenére, hogy lehetnének más, jobb megoldások. Az Opening Doors for Europe’s Children nemzetközi kampány[2] résztvevői (magyarul Kulcs a Jövőhöz – Adjunk esélyt minden gyereknek Európában) aggasztónak tartják, hogy a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonokba kerülnek, mert ez az ellátási forma elszigeteli őket a külvilágtól, és megakadályozza őket abban, hogy beilleszkedjenek a társadalomba. A megoldás az lenne, hogy mind a tranzit, mind a célországokban nevelőszülőknél helyezzék el őket. Az alternatív ellátásra szerencsére már vannak jó példák. Például Franciaországban, Belgiumban, Németországban és Olaszországban, ahol nevelőszülőknél is helyeznek el már gyerekeket. A szakemberek a legjobb megoldásnak azt tartják, hogyha a gyerekek azonos kultúrájú családokhoz kerülnek. Nagyon fontos, hogy a kísérő nélküli kiskorúakra segítségre szoruló gyerekként tekintsünk, nem pedig úgy, mint a hazát fenyegető veszélyre. A hatékony segítségnyújtáshoz összefogásra van szükség mind a helyi mind pedig nemzetközi szinten.

 

A korábbi évekhez képest megtízszereződött a Magyarországra felnőtt kísérő nélkül érkező 18 év alatti menekültek száma. Tavaly mintegy 8 ezer gyereket regisztráltak. Mintegy 80 százalékuk annak ellenére kéri a státuszt, hogy nem akarnak Magyarországon maradni, mindössze időt akarnak nyerni a továbbutazásig. 2015-ben tizenegy kísérő nélküli kiskorú kapott menekült[3], és kilenc oltalmazott státuszt. A kísérő nélküli kiskorúak 2010-től a magyar gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartoznak, ezért 2011-től a kiskorúakat az Emberi Erőforrás Minisztériuma által irányított fóti Károlyi István Gyermekközpontban[4] helyezik el abban az esetben, hogyha meghallgatásuk során kérelemmel fordultak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, hogy menekültként vagy oltalmazottként ismerjék el őket. Az elmúlt években rendkívül megnőtt a státuszt kérők száma, ezért 2013-ban még egy újabb intézményt hoztak létre a kísérő nélküli kiskorúak befogadására Hódmezővásárhelyen.[5]

 

A társadalmi környezet és szabályozás nem segíti a migránsokat. Azok, akik hosszabb ideje, évek óta élnek Magyarországon, többnyire nem érzik jól magukat, mert nehéz anyagi körülményeik miatt kilátástalannak tartják helyzetüket. Kizárólag rosszul fizető munkahelyeken tudnak elhelyezkedni. Sok esetben teherként nehezedik rájuk, hogy otthon maradt szüleik anyagi támogatást várnának tőlük. Ráadásul a munka illetve tanulás dilemmája is gondot okoz. Többen is azt mondták, hogy muszáj pénzt keresniük, ezért nem tudnak iskolába járni. Problémát jelent az is, hogy az iskolák önkényesen, jogellenesen dönthetnek arról, hogy nem vesznek fel migránsokat. Ha mégis sikerül bejutniuk valahová, akkor is általában hamar kiesnek, mert nem járnak rendszeresen a tanórákra, és nem kapnak az oktatási intézményektől elegendő segítséget a felzárkózáshoz.

 

A beilleszkedés, és a nyelvtanulás szempontjából összehasonlíthatatlanul könnyebb helyzetben vannak azok a gyerekek, akik szüleikkel érkeznek Magyarországra. Jelenleg 12 menekült család él a Baptista Integrációs Központ Menekülteket és Oltalmazottakat Befogadó Családok Átmeneti Otthonában, és már várólistán is többen vannak. A statisztikák szerint kb. 7-10 hónapot töltenek a családok az átmeneti otthonban. A gyerekek könnyen beilleszkednek, különösen akkor, amikor már az óvodát is Magyarországon kezdik. Ilyenkor hamar megtanulják a nyelvet, néhány hónap után mindent megértenek, csak a beszéd megy egy kicsit nehezebben nekik. Kérdés ugyanakkor, hogy a gyerekek mennyire tudják kamatoztatni magyar nyelvtudásukat, mert nem hivatalos információk szerint sok külföldi család indul el Németországba.

 

Több nyugat-európai országban azon dolgoznak, hogy a kísérő nélküli kiskorúak életét, hogyan segítsék különböző ellátásokkal, programokkal, azonos kultúrájú nevelőszülők biztosításával. Csak reménykedni lehet abban, hogy a döntéshozók megértik a brüsszeli konferencia kulcsmondatát: a kísérő nélküli kiskorúak nem bűnözők, hanem kiszolgáltatott, segítségre szoruló gyerekek.

 


[1] http://www.theguardian.com/world/2016/jan/30/fears-for-missing-child-refugees

 

[2] Az Opening Doors for Europe’s Children nemzetközi kampány célja, hogy megvalósuljon az intézmények kiváltása a gyermekvédelmi szakellátásban. Az intézménykiváltás nem kizárólagosan az intézetek, gyermekotthonok bezárást jelenti, hanem elsősorban egy olyan paradigmaváltást és gondolkodásmódbeli változást feltételez és igényel, amely a gyermeki jogokra és az ellátás minőségére helyezi a hangsúlyt. Az intézménykiváltási folyamat véghezvitele együtt jár a gyermekvédelmi rendszer átfogó átalakításával, amelynek első lépése az összes családsegítő és szülőtámogató szolgáltatás megerősítése annak érdekében, hogy a gyerek családból történő kiemelése ténylegesen csak a legvégső lehetőség legyen. A kampányról bővebben: http://www.csagyi.hu/projektek/befejezett/kulcs-a-jovohoz-kampany

 

[3] A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 6. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak. Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki. Az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdése (3) szerint Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 12. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.

 

[4] http://www.wp.kigyk.hu/gyermekotthoni-ellatas/kisero-nelkuli-menekult-kiskoruak-gyermekotthona

 

[5] http://szentagota.hu/uj/doc/_racz_bela_kisero_nelkuli_kiskoruak_gyermekotthona_hodmezovasarhelyen0_0.pdf