Svédországban a kutatások rávilágítottak arra, hogy a lemorzsolódott diákok legnagyobb hányadát kiközösítették az oktatási intézményekben. Magyarországon azonban az iskolaelhagyók többsége azzal magyarázta a döntését, hogy unalmas a tanulás – mondta el Szegedi Eszter, a Tudásmenedzsment csoportvezetője.

Az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa hangsúlyozta, a bullying (megfélemlítés, bántalmazás) minden korosztályban előfordul. Az indok bármi lehet, a magatartászavartól kezdve a kitűnő iskolai eredményekig, még akár az is, hogy az áldozat szemüveget hord. A kiközösítés lényege, hogy a bántalmazott tanuló valamiben kívülálló és ezáltal veszélyezteti a csoport integritását. Parti Katalin felhívta a figyelmet az úgynevezett néma szemlélők felelősségére. Ők a közösség azon tagjai, akik hozzájárulnak a bántalmazáshoz, a kiközösítéssel járó fájdalmakhoz azáltal, hogy némán figyelik az eseményeket. A szakember hangsúlyozta, meg lehet és meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy kilépjenek a passzív szerepükből, és fellépjenek a bántalmazás ellen. A szakember hozzátette: az iskolai bántalmazást mindig az egyenlőtlen erőviszonyok, és a hosszabb időtartam jellemzi.

Az online-megfélemlítés a felnőttek számára láthatatlan, ellenőrizhetetlen, legtöbbször anonim, vagy álnéven történik. Jelentős az átfedés az offline és az online bullying elkövetői és áldozatai között, vagyis a direkt, személyes és az internetes, telefonos, szociális médián keresztüli. A cyberbullying azonban érzelmileg megterhelőbb, mert nehezebb az áldozatnak elmenekülni előle, nem ér véget az iskola kapujánál, hanem éppen ellenkezőleg ott kezdődik. Abban a közegben zajlik, ahol a legtöbb időt töltik a gyerekek, ahol az egymás közti kommunikáció és szórakozás legnagyobb része zajlik. Az okostelefonok korában a fiatalok a nap 24 órájában online vannak, ezért a bántalmazás még a hálószobában sem fejeződik be.A helyzetet súlyosbítja, hogy az online nyilvánosság jóval nagyobb, mint az iskolai, és kevesebb segítséget kap az áldozat a virtuális és valódi világban is. Pszichológiai kísérletek azt bizonyítják, hogy csoportban sokkal kevésbé segítünk vészhelyzetben, mint egyedül.Ilyenkor ugyanis megoszlik az emberek között a felelősség. Ráadásul minél nagyobb a csoportlétszám, annál kevésbé állunk ki az áldozatért. Amanda Todd tragédiája bejárt a világsajtót: az internet, és a közöny áldozata lett. 15 évesen vetett véget az életének. Az internetre feltett videóban -   magyar felirattal: https://www.youtube.com/watch?v=xD6dzwD8atY - felsorolta milyen gonoszságokat követtek el vele szemben, és segítséget kért, de nem nevezett meg senkit, hogy kitől kér segítséget. A szakértők – tanulva a tragédiákból - azt javasolják, hogy a gyerekek minden esetben nevezzenek meg két-három embert, akitől a segítséget várják. Ez lehet kortárs mentor is, akiket korábban már felkészítettek az áldozatok támogatására, így tudják, mit tehetnek, és mikor kell a felnőtteknek szólniuk. A kortárs segítőknek azért van fontos szerepe, mert minél idősebb egy gyerek, annál inkább tőlük kér segítséget. Utánuk a szülők következnek, a legkevésbé pedig a pedagógusoktól kérnek segítséget a diákok – mondta Parti Katalin.

A pedagógusok sokszor nem akarnak az internetes bántalmazással foglalkozni, mert a kortársak kiközösítése, megfélemlítése iskolán kívül történik. Ez azonban hibás megközelítés, mert a bántalmazás az iskolában fejti ki a hatását, a gyerekek tanulmányi eredménye visszaesik, és romlik a közösségi szellem – indokolt az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Kifejtette: hiba, ha az iskola úgy akarja rendezi a problémát, hogy a kiközösített gyereket elküldi az iskolából, mert az áldozat bélyeg ráragad, miközben az elkövető továbbra is az osztály tagja maradhat, a közösség pedig azt tanulja meg, hogy nem fontos kiállni a másikért.

ACyberbullying Research Center – Cyberbullying Kutató Központ - 2007-2015 közötti vizsgálatának összesített adatai szerint a 11-15 éves korosztály 26 %-a szenvedett már el életében valamilyen cyberbullying támadást az Egyesült Államokban. 16 % vallotta be, hogy részt vettvalamilyen internetes bántalmazásban elkövetőként. Hasonlóak az arányok az európai országokban. A gyerekek beszámolói szerint 30 %-uk létesített online kapcsolatot személyesen nem ismert emberrel, 21 % találkozott valamilyen veszélyes tartalommal – derül ki az EU Kids online kutatásból. http://ithaka.hu/eu-kids-online/ Annak ellenére, hogy a gyerekek mindössze 6 % számolt be arról, hogy trágár vagy bántó üzenetet kapott mégis a megkérdezettek 72 %-a szerint az online bántalmazás okozza a legnagyobb kárt.

Az adatok magukért beszélnek, ennek ellenére Magyarországon még nincsenek folyamatosan működő cyberbullying ellenes iskolai programok, ahogy sajnálatosan az iskolai erőszak más formáit megelőző, kezelő programok is csak elvétve, esetlegesen. Amik vannak, azokon csak kevés iskola vehet részt, a programokat nem előzi meg szükségletfelmérés, és problémát jelent, hogy nem biztosítanak utánkövetést, sokszor a pedagógusok nem támogatják ezeket a programokat, de érthetetlen okokból sok szülő is idegenkedik tőlük, hasonlóan a bántalmazás más formáit megelőző, felismertető programokhoz.

Szerencsére vannak pozitív példák. Például a NyugiOvi Program[1]és a KiVa program,[2] amelyek az óvodai illetve iskolai bántalmazás megelőzésére, kezelésére javasolnak külföldön már jól bevált módszereket. Dr. Jármi Éva, pedagógiai szakpszichológus elmondta, hogy mindkét program prevenciós és intervenciós módszereket is tartalmaz. A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy önmagában egyetlen prevenciós program sem képes csodát tenni, az óvodák és az iskolák csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a bántalmazással szemben, ha nemcsak a gyerekekre, hanem az intézmény teljes egészérefókuszálnak. Ez azt jelenti, hogy a diákok mellett a szülőket, a pedagógusokat, és az iskola egyéb dolgozóit, a helyi közösséget is be kell vonni.

Szalánczy Gábor, az Európa 2000 Turisztika- Vendéglátó, Film és Kommunikációs Középiskola, Szakképző Iskola pályázati felelőse arról beszélt, hogy a pedagógusoknak nem szabad homokba dugniuk a fejüket, mondván nincs bántalmazás az iskolában. Azt javasolja, hogy a tanárok járjanak képzésekre, tájékozódjanak és beszélgessenek a témáról. Fontos az is, hogy az iskolai programba bekerüljön egy bullying ellenes iskolai stratégia.

Hasznos linkek:

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány: http://www.kek-vonal.hu/index.php/hu/

http://www.unicef.hu/helpapp/: Az UNICEF Magyar Bizottság a világon elsőként fejlesztett ki egy olyan mobiltelefonos alkalmazást, ami erőszak helyzetekben azonnali segítséget nyújt a gyermekeknek. Ha a gyermeket bántják, vagy veszélyben van, egyetlen gombnyomással segítséget hívhat, vagy elküldheti GPS koordinátáit. Az alkalmazás segítségével tanácsot kérhet arra is, mit mondjon, vagy mit tegyen a gyermek, ha erőszak érte, vagy segíteni szeretne valakit, akit erőszak ért.

http://internethotline.hu/ Ezen a honlapon jelentheti be a világhálón található jogellenes, illetve kiskorúak számára káros tartalmakat. Az oldalon ezenkívül hasznos tanácsokat, érdekes információkat találhat a biztonságos internethasználatról.

http://www.biztonsagosinternet.hu/: Bejelentheti azokat a weboldalakat, amelyeket sértőnek, károsnak tart, valamint a gyermekek szellemi fejlődésére veszélyt jelenthetnek.

[1]https://www.tkki.hu/page.php?pid=1297

[2]http://iskon.opkm.hu/admin/upload/KIVA_adaptacios_tanulmany.pdf