Az oktatás a kulcs egy jobb jövőhöz

Írta:  Csiki Ingrid

Horn-of-Africa-Girls
2011. szeptember 20-án az UNICEF kinevezte új jószolgálati nagykövetét. Az elismerő címet egy olyan sportoló kapta, akit kitartása, játékában nyújtott ereje és dominanciája méltán tett a teniszvilág minden idők egyik legkiemelkedőbb alakjává. Serena Williams elhivatottsága, nagylelkűsége és a belőle áradó emberbaráti szeretete miatt válhatott az UNICEF-család tagjává.

 

Kinevezésekor Anthony Lake, az UNICEF főigazgatója így köszöntötte: "Serena Williams nemcsak egy teniszcsillag, ő a gyerekek támogatója is. Nagyon örülünk annak, hogy jószolgálati nagykövetként csatlakozik hozzánk és közös erővel valósíthatjuk meg törekvéseinket a gyerekek érdekében."

Serena Williams jószolgálati nagykövetként népszerűségét felhasználva azért fog kampányolni, hogy az „Iskolák Afrikának" program keretében a legkiszolgáltatottabb helyzetben élő gyerekek is jó minőségű oktatásban részesülhessenek, valamint hogy támogassa az Iskolákat Ázsiának program megvalósulását.

 

Elkötelezte magát ennek az UNICEF-kezdeményezésnek, hisz minden gyerek megérdemli, és meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy a maguk, a családjuk, a közösségük számára szebb jövőt építhessenek.

Miről is szól az Iskolák Afrikának program?

 

Szerte a világon 67 millió gyerek nem jár iskolába, közülük is 43% a Szub-Szaharai Afrikában. Csak itt, minden harmadik gyereknek nincs lehetősége erre; a tudatlanság, a szegénység és a diszkrimináció csapdájába kerülve ezáltal. Ennek leküzdésére fogott össze az UNICEF a Nelson Mandela Alapítvánnyal.

 

A kezdeményezés 2006. december 6-án indult Fokvárosban, az „Iskolák Afrikának" ötlet pedig egy német hajózási mágnástól, Peter Krämer-től származott, aki saját vagyonából 3,8 millió eurót (kb. 5 millió USD-t) ajánlott fel a program megvalósításra, ha legalább ennyit sikerül további adományokból összegyűjteni. Azóta több tízmillió dollár hozzájárulás érkezett kormányoktól, cégektől és magánszemélyektől.

 

 

A program két szakaszra bontható: az első, nagyon sikeres szakasz 2005 és 2009 közé tehető, amikor is 50 millió dollárt fordítottak Afrika 6 országában 4 millió kisgyerek oktatására; a második szakasz 2010-ben indult útjára és 2013-ig 70 millió dollár adomány összegyűjtését tűzte ki célul, melyet 8 millió gyerek oktatására kívánnak fordítani.

 

A jelenleg is tartó második szakaszban az UNICEF az Iskolák Afrikának program keretében kormányokkal, helyi hatóságokkal, civil szervezetekkel és más partnerekkel közösen dolgozik azon, hogy megteremtsék Afrika 11 leginkább rászoruló országában – így Angolában, Burkina Faso-ban, Etiópiában, Madagaszkáron, Malawiban, Maliban, Mozambikon, Nigerben, Ruandában, Dél Afrikában és Zimbabwéban – azokat a feltételeket, amelyek a gyerekek számára vonzóvá teszik az iskolákat, számukra biztonságos környezetet nyújtanak. Olyan közeget, ahol boldogok, ahol jól érzik magukat, ahol tanulni, játszani tudnak. És ami a legfontosabb: benn is tartja őket az iskolában.

A fókusz a legkiszolgáltatottabbak segítségére irányul – az árvákra, az extrém szegénységben, a legtávolabbi falvakban élőkre, valamint a lányokra. A fenntarthatóság kulcsfontosságú eleme a programnak. A cél pedig, hogy a sikerek szerte az adott országban hosszú távon is biztosíthatók legyenek.

 

Miért ennyire fontos az oktatás?

A legtöbb afrikai gyereknek az oktatásban való részvétel, a tanulás lehetősége jelenti a szegénységből való egyetlen kiutat. Gyermekek millióinak napi 1 euró jelenti a "megélhetési forrást". Jól vagy jobban fizető állásban pedig csak azok reménykedhetnek, akik tudnak írni, olvasni, számolni. És ez még nem minden. Az iskola lehetőséget ad arra, hogy megtanulják, hogyan kell védekezni a különböző betegségek ellen, mekkora szerepe van a mindennapi higiéniának, a megelőzésnek, mely életeket menthet és családokat tarthat egyben.

 

Az UNICEF-iskolák az iskolai étkeztetésen keresztül is segítséget nyújtanak. Sok növésben lévő gyereknek ez az egyetlen lehetősége, hogy meleg ételhez jusson.

Az iskolák közösséget építenek, bizalmat nyújtanak. A tanult gyerekek ritkábban válnak erőszak és visszaélések áldozataivá, és magabiztosabban boldogulhatnak majd az életben. Még az egészen alapszintű oktatásnak is gyorsan megsokszorozódnak a hatásai, hisz ezeknek az alapvető információknak az elsajátításával képesek lesznek maguk és családjuk számára jobb, biztonságosabb életet biztosítani.

 

2010 decemberéig a program keretében több mint 5,5 millió kisgyereknek adatott meg a lehetőség, hogy megfelelő iskolai környezetben készüljenek fel az életre.

 

Az eddig elért eredmények:

 1169 iskolában építettek új tantermet, vagy építették át a már meglévőket (iskolánként átlagosan 4-5-öt). A megfelelő körülmények érdekében jó világítással és szellőzéssel látták el őket, az esetlegesen fizikai korlátozottságban szenvedő gyerekek számára is alkalmassá tették őket, és sportpályákat is kialakítottak.

 2805 iskolának biztosítottak új bútorokat.

 969 iskolának és környező településeiknek biztosítottak tiszta ivóvizet.

 944 iskolában alakítottak ki külön női és férfi mellékhelyiséget, melyeket különböző higiéniai eszközökkel is felszereltek.

 115922 tanár számára biztosítottak továbbképzést, elsősorban az alábbi szakterületekre koncentrálva: gyermekjogok, gyerekközpontú pedagógiai és tanítási szemléletmód, iskola management, életvezetési tényeken alapuló oktatás, HIV/AIDS-prevenció, pszichoszociális ellátás és támogatás, útmutatás, tanácsadás stb.

 

Néhány évvel ezelőtt magyar adományozók is hozzájárultak több ruandai iskola tantermeinek korszerűsítéséhez, felszereléséhez és az ottani tanárok továbbképzéséhez.

Ezeken kívül mind a 11 ország támogatja azokat a különböző innovatív megoldásokat, melyek segítségével az iskolák vonzóbbá tehetőek a gyerekek számára:

 

 Iskolai egészségügyi és táplálkozási szolgáltatások (oltások, féreghajtók, kézmosási kampányok, higiéniai oktatás, iskolai élelmezésiprogram-támogatás)

 Életre való felkészüléshez szükséges készségek oktatása (HIV-prevenció, sportolás fejlesztése, iskolai klubok és táborok)

 Gondoskodás, támogatás és védelem (pl. az ösztöndíjak, egyenruhák, tananyagok, segélyhívó központok)

 Kommunikáció fejlesztése (mobil színházak, a gyerekek által vezetett helyi rádiós programok és a közösségi érzékenység megcélzása pozitív viselkedésbeli változások elérésének érdekében)

 Közösségi-iskolai együttműködések (iskolavezetési bizottság, tanár-szülő kapcsolat, diákszervezet, az iskolák minőségfejlesztésére irányuló támogatások pénzügyi irányítása)

 Az oktatók továbbképzése (oktatási tervek, adatgyűjtés/elemzés, pénzügyi tervezés, felügyeleti és pedagógiai támogatás, ellenőrzés és értékelés)

 Nemzetközi politikai és stratégiai fejlesztés – minőségi oktatás létrehozása, tanárképzés rendszerének támogatása, tananyag átnézése, átdolgozása, minőségbiztosítás

 

Az, hogy ez a program mennyire értékes, hogy mekkora lehetőséget nyújt gyerekek milliói számára, az alábbi összefoglaló mutatta be. Ez azok sikere, akik nem hajtanak fejet a probléma előtt, akik képesek az önfeláldozásra, akik hisznek abban, hogy összefogással igenis lehet segíteni a gyerekeken, mert megérdemlik, mert ők igazán nem tehetnek semmiről.

 

Mandela ezt a programot saját hagyatékának tekinti. Véleménye szerint sem Afrikában, sem máshol a világon nincs olyan gyerek, akitől meg lehetne tagadni a tanulás lehetőségét.

Az oktatás a kulcs egy jobb jövőhöz.