Cikkajánló - Gyerekek a futószalagon

Írta:  Varga Betti

Auto-Mechanic-Trade-School-Practice
Varga Betti komment.hu-n megjelent cikkét ajánljuk a köznevelés és szakképzés témájában; Az oktatási kormányzat egyértelmű üzenetet fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a silány gazdasági és közepes oktatási mutatók következtében milyen irányba változzon a magyar közoktatás: szelekcióra épülő köznevelést akar minden fronton, ami 2016-ra 40 százalékkal kevesebb gimnazistát és 30 százalékkal több szakiskolást eredményezne. Jó-e, ha az adminisztráció ítél meg egy tizennégy éves gyereket?

 

Pénteken nyilvánosságra hozták az új köznevelési törvény koncepcióját. A Fidesz-KDNP-kormány közel egy éve együttműködést kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a megállapodásuk egyik fontos sarokköve pedig a szakmunkásképzés megújítása. A szakiskolák a terv szerint az iparkamara gyakorlatközpontú tananyagával dolgoznának. A hároméves, duális rendszerű szakképzésben - a kötelező nyári szakmai gyakorlattal együtt - így közel kétezerre nőne a gyakorlati tanórák száma a közismeretiek rovására. Ráadásul az idei tanévtől 28 fizikai szakma esetében alternatív lehetőségként már indítható volt a hároméves szakképzés.

 

Abban a kérdésben, hogy közel kell-e vinni a szakképzést a gazdasághoz, valószínűleg mindenki egyetért. Nyilvánvalóan az iparkamara elképzelése sok gyerek számára előnyös is: akik tanulási nehézségekkel küzdenek, vagy egészen egyszerűen mihamarabb munkába kell állniuk, azoknak a változás jó hírt jelent.

 

Az oktatási államtitkárság köznevelési koncepciója viszont tudatosan a szakmunkásképzők felé tolja a gyengébben teljesítő diákokat. A tervek szerint nyolcadikban kompetenciamérés alapján rostálnák a gyerekeket, az eredményeket szintekbe sorolnák, a sávokhoz pedig hozzárendelnék az iskolatípusokat: ez döntené el, kiből lesz gimnazista, kiből szakközepes, és kiből szakiskolás. 2016-ra az új rendszer - a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása szerint - 40 százalékkal kevesebb gyereket engedne gimnáziumba, viszont 30 százalékkal növelné a szakiskolások számát. Ezzel párhuzamosan csökkentenék az érettségit adó képzéseket, vagyis gyerekek tömegeit kényszeríthetik bele a hároméves szakképzésbe. Ez azt jelenti, hogy pusztán adminisztratív eszközökkel a jövőben az állam megszabhatja, ki jusson el az érettségiig. Vagyis még a látszata sem lesz meg annak, hogy a gyerek és családja dönthet saját jövőjéről. Ez a probléma elvi oldala.

 

Adódik azonban egy gyakorlati kérdés is. Az iparkamara ugyanis azt szeretné - és a köznevelési koncepció alapján az oktatási államtitkárság sem lázad ellene -, ha az aktuális vállalati igényeket szolgálná ki a szakképzés. Mintha az iparkamara és az oktatási államtitkárság is elfelejtené, hogy az oktatási rendszer lassan reagál, így nagyon is elképzelhető, hogy mire az aktuális igényre szabott gyakorlati tudással felvértezett szakmunkások kifutnak, addigra az eredeti igény is megváltozhat.

Tovább a teljes cikkre