Tünde 16 évesen, a kamaszkor csúcsán is eltökélten halad célja felé. Egyszerre kűzd a szegénységével, a kortársaival és a saját maximalizmusával. Rajzol, fest, ír, mozaikot rak, ötvös szakkörre jár, diákfilm-forgatást és osztálykirándulást szervez. Alkot. Alkotni tanul. Öt percig képes sorolni a példaképeit, miközben Ő „csak” csendben példát mutat.  

Nem akadályozza, kreatívabbá teszi a szegénysége. Ha nincs eszköze, azt használja fel ötletesen, amije van. Türelemmel, szorgalommal, akarattal kompenzálja versenytársai előnyét. Virág Tünde története arról szól, hogy a szegény gyerekkor miként tölt fel erővel egy tehetséget. Arról, ahogy a kreativitás utat tör magának a társadalom legmélyéről is. Arról, hogy az értelem, a motiváció és az akarat nem pénz kérdése.

 Tovább a teljes írásra