Számos vizsgálat bizonyítja és gyakorlati tapasztalatok támasztják alá, hogy az ember élete során az óvoda az egyik legkreatívabb alkotó, újat létrehozó, teremtő közeg. Ezt a fejlesztő funkciót a fenti két kérdés kapcsán gyakorlati tapasztalatommal segíteném.

Szívem csücske a komposztálás, mellyel kapcsolatban ki kell emelni, hogy az egész évben folyamatosan végzendő feladat, amihez az oviban egy karbantartó, otthon pedig az Apuka segítsége kell!

A komposztálást legegyszerűbben úgy tudjuk megoldani, hogy egy árnyékos helyen halomba összerakjuk a falevelet, egy kissé megszikkadt füvet, a konyhai zöldhulladékot. Szárazság idején megöntözzük és vasvillával átforgatjuk (levegőztetjük). Munkánk eredményeként kb. egy év múlva jó minőségű komposztot kapunk.

A komposztáláshoz felhasznált anyagok összegyűjtésében, előkészítésében és összerakásában segédkezhetnek a gyerekek. A munka közben megismertetjük őket a komposztált növényekkel, a növények részeivel (pl. levél, hajtás, szár, gyökér, virág), öntözhetik a komposzthalmot, de véleményem szerint a legnagyobb fiúk segíthetnek annak átforgatásában is. Ekkor bemutatjuk a növények lebontásában résztvevő mikroorganizmusokat, bogarakat, a bogarak lárváit, stb.

 Képen: A komposztálással ismerkednek a Sünisek

A kedves olvasó legfeljebb kezdetben készítsen így komposztot, később javaslom egy komposztláda kialakítását. Ennek egyik formája a cikk 1. képén látható, mely erős karóval (pl. 5x5 akáckaró) összeerősített raklapokból (4 db) áll, az elülső oldala pedig nyitható.

A komposztláda egy korszerűbb fajtáját 1 görögdinnye raklapból és 5 db. 120x80-as méretű, egyszer használatos raklapból állíthatunk össze az alábbi képek alapján:

Képeken: 1: komposztláda üresen 2: komposzt, érett trágya, vagy jó minőségű föld segítséget ad a talajban lévő mikroorganizmusoknak, gilisztáknak stb. , hogy a komposzthoz érjenek. 3: Múlt évi rőzse a levegőzést segíti. 4: a leveles zöld gally szintén az előzőhöz járul hozzá. A két utolsó akár 25-30 cm is lehet.

Majd érett istállótrágyával, elkorhadt lombbal vagy jó minőségű kerti földdel utat csinálunk a „segítőinknek”, hogy a talajból feljöhessenek a komposztládába. A komposzt levegőztetését segítjük elő azzal, hogy a raklapra száraz, majd zöld gallyakat teszünk. Erre rétegezzük a kissé megszikkasztott füvet, majd az ágaprító géppel készített nyesedéket. Gép híján a gallyakat metszőollóval daraboljuk fel, kb. 2-3 cm-es darabokra.

A korhadás meggyorsítása végett javaslom, hogy leérett gombatrágyát, vagy érett istállótrágyát szerezzenek be és rétegezzék az előzőre, s így folytassák a raklap tetejéig. A további munkálatokra időben, még visszatérünk!

A másik, talán az előzőnél – a társadalom egésze számára is – égetőbb kérdés, az esővízgyűjtés megoldása.

Az esővízgyűjtés jelentőségéről, hasznáról nem elég beszélni, hanem tenni kell! Ez érdeke a családnak, a kisebb-nagyobb közösségeknek, az országnak, sőt az egész emberiségnek, s ezt tudatosítani kell az óvodapedagógusokban, a szülőkben és legfőképpen az ovisokban.

Egy 150 négyzetméteres ház tetejéről évente 75-80 köbmétervíz gyűjthető össze. Ha ezt a vizet öntözésre, wc öblítésre fordítjuk, akkor rengeteg költséget takaríthatunk meg. De az ovi tetejének felülete ennek többszöröse, így a megtakarítás 100 ezres nagyságrendű, évente. Az esővíz gyűjtésének több módja van. Az idézett cikk 2. képén lévő műanyag tartály egy köbméternél kicsit több vizet tud befogadni. Ennek előnye az egyszerűsége és viszonylagos olcsósága, hátránya, hogy a téli csapadék összegyűjtésére a szabadban nem alkalmas.

Képen: nagykapacitású esővíz gyűjtő rendszer, mely képes az év minden időszakában működni, mert pincében van elhelyezve.

foto: Hajdú D. András /origo/

Az érdi óvodában a gyerekek a kerti virágokat öntözik, megismerve azokat. A munka közben megszerzett tapasztalataikat jól felhasználhatjuk a környezettudatos nevelésben.

A megoldást a szülők is látják (sőt, ők adták össze a tartály árát). Bízunk benne, hogy Ófaluban egyre több esővízgyűjtő tartály lesz!

Az olyan településeken, ahol most folyik a csatornázás, a felszabaduló emésztők, szennyvíztárolók átalakításával kiváló tározót tudunk kialakítani.

Örülnék neki, ha minél több gyerekintézménynél vezetnék be az említett két környezetkímélő módszert, melyek megtérülési ideje néhány év, de ennél sokkal fontosabb, hogy játszva elősegítik a nebulók környezettudatos nevelését, ami remélhetőleg kihat a szülőkre, rajtuk keresztül pedig az egész társadalomra is.

Ha kérdésük van a komposztálással vagy vízgyűjtéssel kapcsolatban, forduljanak hozzám a facebookon. Szívesen segítek további tanáccsal, esetleg aprítógéppel a helyszínen!

foto: ifj. Benson Tamás, Princzinger Gábor és Kesztler Sándorné