Drogprevenció az iskolákban – a rendőr helyett nincs alternatíva



Idén szeptembertől csak olyan egészségfejlesztő programok jelenhetnek meg az iskolák falain belül, amelyek rendelkeznek az Országos Egészségfejlesztési Intézet pályázati úton elnyerhető szakmai ajánlásával. A tanévkezdésig azonban mindössze két, helyi hatókörű program kapott ajánlást. Jelenleg tehát az iskolák túlnyomó többsége – az ajánlási kötelezettség alól mentesült iskolarendőri, illetve a bűnmegelőzői tanácsadó szolgálaton kívül – törvényesen nem tud semmilyen prevenciós szolgáltatást igénybe venni.

A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége (MADÁSZSZ) 2013. november 5-én, immár második alkalommal rendezte meg saját szervezésű konferenciáját. Az „Iskola(i programok) a határon” elnevezésű programon az értekezés fő vonalát az adta, hogy több nagy múltú, régóta prevencióval foglalkozó szervezet szorult ki az iskolákból a tavalyi EMMI rendeletnek köszönhetően, és ezzel egyetemben rengeteg iskola maradt egészségfejlesztő, megelőző program nélkül. A konferencia célja volt az iskolai színtér különböző szereplőinek „egy asztalhoz” ültetése, és a helyzet súlyosságát hangsúlyozandó a résztvevőekkel közösen a prevenciós szakma újratervezési lehetőségeit számba venni.

Paksi Borbála, szociológus, a MADÁSZSZ elnökségi tagja vezette fel a meghívott előadók felszólalásait egy rövid statisztikai összefoglalóval. Az iskolák drogprevenciós és egészségfejlesztési tevékenységbe való bekapcsolódási tevékenysége a 2000-es évek elején lendült fel, olyannyira, hogy 2009-re több mint 80 százalékukban elérhetőek voltak ilyen jellegű programok, és évente átlagosan több mint nyolcszázezer diák vett ezekben részt. Az utóbbi három-négy évben azonban egyre korlátozottabbá vált a hozzáférésük ezekhez. A romló tendencia 2013-ra érte el csúcspontját, hiszen ebben az évben mindössze 16 program szerepel az egészségfejlesztő programok kínálatban, és ebből mindössze 3 foglalkozik konkrétan drogprevencióval.

A programok csökkenésének oka a 20/2012. (VIII.31.), nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló EMMI rendelet, amelynek  alapján az intézmények csak olyan szakember vagy szervezet programjait, munkatársát vonhatják be tanórai vagy a tanulók részére szervezett egyéb foglalkozás, egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. Ez a szervezet az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI), amelyet dr. Koós Tamás képviselt a konferencián.

Ő egyrészt arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a programok értékelését nem az OEFI végzi egyedül, hanem bevonnak külső intézményeket is, majd a továbbiakban ismertette a pályázatok szakmai minősítésének kritériumrendszerét, illetve tájékoztatta a jelenlévőket a programok tartalmi és formai hibáiról, melyek miatt a legtöbb esetben elutasították őket. 2013. május 31-ig egyébként összesen 75 kérelem érkezett hozzájuk 14 szervezettől, és ebből kapott végül két pályázó zöld utat, melyek jelenleg drogmegelőzéssel, egészséges életmóddal kapcsolatos foglalkozást tarthatnak az oktatási intézményekben.

Azaz csak tartanának, hiszen ők is képviseltették magukat a konferencián, és elmondták, hogy a gyakorlat azt mutatja, az iskolákban nincs igény ezekre a komplex, kidolgozott programokra. Szabó Judit, az egyik nyertes pályázattal rendelkező Kallódó Ifjúságot Mentő Missziós Támogató Szolgálat munkatársa azt mondta azért, mert az iskoláknak nincs kétszázezer forintjuk erre. Az ő programjuk ugyanis ennyibe kerül, és maximálisan megérti azokat az intézményeket, ahol nem tudnak kifizetni ennyit. Azt is hozzátette, a rendeletben van egy „kiskapu”, amely szerint ha egy ott dolgozó írja meg az egészségfejlesztési tervét az intézménynek, akkor nem kell hozzá külsős program. A mai forráshiányos helyzetben pedig sok iskola ezt a megoldást választja. Ők sajnálják a helyzetet, hiszen van egy jó programjuk, és szívesen lennének jelen az oktatási intézményekben.

De a lehetőségük ugyanúgy korlátozott, mint a másik ajánlást nyert intézménynek, a Kortárs Segítő Műhely Alapítványnak, amelyet Zelenák József, az Alapítvány kuratóriumának elnöke, a program kidolgozója képviselt a rendezvényen. Az ő nyertes programjuk ingyenesen vehető igénybe, de azt mondta „még ingyen sem kell” az iskoláknak. Ő fő érvként azt hozta fel, hogy a tanárok szerint a gyerekek leterheltek, és ezért nem is lenne érdeklődés a program iránt. A tanárok mentalitását emelte ki az Osztályfőnökök Országos Egyesületétől érkező Szekszárdi Júlia is. Azt mondta az iskolákat nem érdeklik a programok, és maga a rendelet sem, hiszen jelenleg éppen átszervezik a rendszert, így kisebb dolguk is nagyobb annál, mint, hogy jó prevenciós programjuk legyen.

Pedig arra nagy szükség lenne véleménye szerint, mert a fiatalok iskolán kívüli életüket gyakorlatilag felnőtt kontroll nélkül töltik. Morális pánik jellemző a szülőkre és a pedagógusokra egyaránt, akiknek fogalmuk sincs arról, milyen szerekkel kerülnek kapcsolatba a fiatalok. Az oktatási intézmények ezért nem is merik „megkockáztatni”, hogy a gyerekeket iskolán kívüli programokra vigyék. Az oktatási intézményekben pedig jelenleg senki segítségére és tájékoztatására nem támaszkodhatnak a fiatalok a drogkérdéssel kapcsolatban.

Azonban egyvalakiére mégiscsak. 2013 szeptemberétől indult el ugyanis a bűnmegelőzési tanácsadó szolgálat, melynek keretében 100 rendőrt képeztek ki, majd küldtek ki 200 oktatási intézménybe, hogy tanácsadóként segítsék az intézmények munkáját. Minderről Csonka Györgyi, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának képviselője tájékoztatta a konferencia résztvevőit. Ezek a bűnmegelőzési tanácsadók egy 60 órás képzés keretében sajátították a tevékenységükhöz szükséges jogi alapokat, a drogprevenciós tudnivalókat, és a tematikus iskolai programokhoz kapcsolódó ismereteket. Ők tehát jelenleg egymagukban az egészségfejlesztő programok képviselői az oktatási intézményekben, azaz majd csak lesznek, hiszen a 60 órás képzés drogprevencióval foglalkozó tematikájára még nem kapták meg a szakmai ajánlást, így azzal a tanácsadók egyelőre sehol sem foglalkozhatnak.

Addig tehát mindenképpen megválaszolatlanul maradnak a szülők, pedagógusok, fiatalok és a drogprevenciós szakma kérdései. Szeptembertől pedig ismét benyújthatók az újabb egészségmegőrző és prevenciós programok az Országos Egészségfejlesztési Intézet felé ajánlás céljából.

/A konferencián 10 felkért előadó mondta el gondolatatit a téma kapcsán. Előadásaik hamarosan megtekinthetőek lesznek a MADÁSZSZ honlapján./

Cikkünk a „19 akciónap a gyermekek és fiatalok elleni erőszak megelőzéséért" c. kampány részeként jelent meg. Egyesületünk a Women's World Summit Alapítvány nemzetközi mozgalmához csatlakozva november 1-19. között minden nap a megadott nemzetközi tematika mentén dolgoz fel, főként hazai vonatkozású anyagokat.