Számos példát találhatunk az Unió törvényeiben és szakpolitikáiban, amik nem veszik kellőképp figyelembe a gyerekek jogait. A Bizottság és a Tanács tagjaival készült interjúkból kiderült, valóban fontos az útmutatás a gyerekjogok általános érvényesítéséhez. Az Eurochild gyerekjogi szakértő csoportjának tagjai saját országuk tapasztalatai alapján állították össze javaslataikat: céljuk, hogy kiadványukkal segítsék az Európai Bizottság jövőbeli munkáját, az EU gyermekjogi ütemtervének folytatását. Az anyag tehát elsősorban az EU-s intézmények tisztviselőinek szól, kiegészítve az Eurochild és az Unicef közös új kiadványát, ami az EU jelenlegi és jövőbeli szerepét vizsgálja a gyerekjogok védelmében.
Széles körben ismert, hogy az EU-ban sokkal átfogóbb megközelítésre volna szükség a gyerekek jogainak védelmében és támogatásában, most, hogy az ütemterv a végéhez ér, a gyerekekkel kapcsolatos jogi és szakpolitikai intézkedések pedig egyre szaporodnak. A mainstreaming, azaz a gyerekek jogainak figyelembevétele megadja ezt az átfogó szemléletet az EU-s folyamatok bármely területén, a jövőben pedig fenntarthatóságot és szigorú számonkérést biztosít. Most az a kérdés, ez az EU kontextusában hogyan érhető el, ill. milyen tanulságok vonhatók le a korábbi – nemzetközi, országos, bármely szakterületen folytatott – mainstreaming modellekből?
Az Eurochild szóhasználatában a mainstreaming azt jelenti, hogy az EU törvényhozásában, szakpolitikájában, programjainak kidolgozásában és végrehajtásában érintett aktorok a gyermeki jogoknak megfelelően járjanak el – beleértve azokat is, akiknek munkája nem közvetlenül kapcsolódik a gyerekjogokhoz.
Az Eurochild szerint a következő 7 lépésre van szükség, mindegyiknél kihangsúlyozva az átláthatóságot:
- Politikai akarat és vezetés
- A felelős szervezeteknél a megfelelő ismeretek, kapacitások és források megléte
- Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye legyen a kiindulópont
- A mainstreaming eszközök alkalmazása a törvényhozásban, a szakpolitikában és a finanszírozásban, és általában a politika minden területén
- A szakpolitika alakítása és végrehajtása során folyamatos és szisztematikus hatásvizsgálatok
- A döntéshozók, érdekeltetek bevonása, velük egyeztetés
- Szándék, hogy a gyerekek és fiatalok véleményét, tapasztalatát megismerjék, és komolyan is vegyék.
„A gyermekek jogainak figyelembevétele az EU törvényhozásában, szakpolitikájában és költségvetésében” c. kiadványban minden lépést részletesen megismerhetünk, nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása, fontos és szem előtt tartandó tanácsok egészítik ki az anyagot. Egyesületünk kezdeményezése is helyet kapott a jó gyakorlatok között: a Van jogod! projekt keretében magyar nyelven hozzáférhetővé tettük az UNICEF kiadásában megjelent Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához c. könyvet, és gyerekjogi képzéseket tartottunk felnőtteknek és gyerekeknek is.
Az Eurochild eredeti anyaga itt érhető el: Mainstreaming Children’s Rights in EU Legislation, Policy and Budget (A gyermekek jogainak figyelembevétele az EU törvényhozásában, szakpolitikájában és költségvetésében)