Az ENSZ Közgyűlése által 1989-ben elfogadott Gyermekjogi egyezmény 1991 óta a magyar jogrend részét képezi (1991. évi LXIV. tv.). A gyermekjogok magyarországi érvényesüléséről a kormány és az alternatív jelentést összeállító civil szervezetek 1998-ban és 2006-ban számoltak be az ENSZ Gyermekjogi Bizottságnak. A 2006-os beszámolót követően a Bizottság ajánlásokat fogalmazott meg, amelyben ösztönzi Magyarországot, hogy

 

  • támogassa a Gyermekjogi egyezmény megismertetését,
  • folyamatos és szisztematikus képzés- lehetőségek megteremtésével javítson a gyermekekkel vagy a gyermekekért tevékenykedő szakmai csoportok képzésén,
  • biztosítsa, hogy a gyermekek és szüleik az oktatási rendszeren keresztül megismerjék az Egyezmény elveit.

 

Tapasztalataink egybe estek a Bizottság ajánlásaival, s amikor a civil szervezetek anti-diszkriminációs tevékenységének erősítését támogató program keretében lehetőséget kaptunk, kidolgoztunk egy-egy két napos képzési programot felnőttek és gyerekek számára a gyerekjogok megismerése és alkalmazása céljából.

 

Ahhoz, hogy a felnőttek elfogadják a gyermekjogok fontosságát és elkötelezettek legyenek abban, hogy a gyerekek ismerjék és hasznosítsák ezeket, elsősorban arra van szükség, hogy a szülők, a szakemberek ismerjék saját jogaikat, elkötelezettek legyenek az emberi jogok érvényesítése mellett, ők maguk is éljenek jogaikkal, tiszteljék mások jogait, mert csak így képesek a gyerekeket is jogokkal felruházott embernek tekinteni.

 

A gyerekeknek ismerniük kell a jogaikat, és azt is meg kell tanulniuk, hogy hogyan értékeljék ezeket a jogokat, és hogyan használják azokat. Az a gyerek, aki ismeri és érvényesítheti jogait, egyidejűleg megtanulja mások jogait elismerni és tiszteletben tartani. Akinek módja van kicsi korától a saját jogait megismerni és gyakorolni, biztosan olyan felnőtté válik, aki képes döntéseket hozni, jól választani a különféle élethelyzetekben, és nagy valószínűséggel

öntudatos, aktív állampolgár lesz.

 

Gyerekjogi képzéseink az ismeretek nyújtásán túl kiscsoportokban végzett feladatok, gyakorlatok és esetfeldolgozások mentén törekszik készségfejlesztésre és a jogérvényesítést támogató szemléletváltásra.

A családi csoport konferencia (CSCSK) egy döntéshozó modell, a kliens és a szolgáltató (gyermekvédelem, oktatás, stb.) kapcsolatának a hagyományostól eltérő módja, amely a megszokottól eltérő szemléletet, kommunikációt és eljárási módok alkalmazását igényli.

Következő képzés időpontja: 2022. február 14-15-16. és március 7-8-9.

A mediáció olyan alternatív vitarendezési és konfliktuskezelési módszer, amelyben a résztvevők egy pártatlan szakember - a mediator, közvetítő - segítségével jutnak el a megegyezéshez, az egyéni és kölcsönös érdekek figyelembevételével. Mediációs megállapodásnak azt tekintjük, amit a konfliktusban álló felek elfogadnak, és írásban rögzítenek. A mediáció alapja a tárgyalás és az egyeztetés, a mindenki számára elfogadható, győztes-győztes megoldás, amiben senki nem érzi magát vesztesnek, és elégedetten áll fel a mediációt követően.

Következő képzés időpontja: 2022. március 28-29-30., konzultáció: április 29.

A facilitáció egy resztoratív – jóvátételi/helyreállító - szemléletmódon alapuló konfliktusmegoldó eljárás, amelynek központi eleme, hogy a létrejött konfliktusokat az abban érintettek oldják meg, méghozzá úgy, hogy a megoldás erőszakmentes, a felek érdekeit és igényeit kölcsönösen tiszteletben tartó, amely egyben a megbékélést és a jóvátételt is szolgálja. Kulcsfogalma a helyreállítás. Nem terápiás módszer és nem elnéző a vétségekkel, kihágásokkal, bűncselekményekkel szemben: helyteleníti a nem megfelelő viselkedést és cselekedeteket, de támogatja és értékeli a tett elkövetőjének belső értékeit.

 

A jóvátételi eljárás lehetőséget, helyet ad az érintetteknek, hogy amennyire ez lehetséges jóvátegyék azt az ártalmat, fájdalmat, konfliktust, kárt, ami velük megtörtént. Minden résztvevőnek, legyen az a szó klasszikus értelmében akár elkövető, áldozat, vagy szemtanú, alkalma van kifejezni érzéseit, és ami a legfontosabb, mindenkinek van beleszólása a megbeszélést lezáró egyezségbe, mely az okozott kár jóvátételét szolgálja.

 

A facilitáció egy olyan modell, mely széles körben alkalmazható bűncselekményeknél, konfliktusoknál és más problémás szituációkban egyaránt.

 

A segítő szakemberek, családokkal, gyerekekkel folytatott mindennapos munkájuk során gyakran találkoznak olyan elkövetőkkel, akik nincsenek tisztában tettük súlyával és a lehetséges következményekkel. Különösen jelentős a szociális ellátás, oktatás területén a fiatal-, és gyermekkorúak esetén a tett és a következményeivel való konfrontáció, melynek eredménye, hogy a fiatalok szembenéznek a tetteikkel, vállalják a felelősségüket és jóvátételre törekszenek. A kisebb súlyú problémáktól, mint amilyen a tanórák megzavarása, a gyerekek közötti veszekedések vagy éppen az igazolatlan iskolai hiányzás, a nagyon súlyos cselekményekig, mint a lopás, zaklatás vagy gyűlöletbeszéd, súlyos fegyelemsértés, minden esetben jól alkalmazható ez a módszer.

 

A jóvátételi eljárás módszerével nagymértékben megelőzhetővé és kezelhetővé válnak a konfliktus- és krízishelyzetek. Természetesen a különböző intézményekben, iksolákban dolgozó felnőttek, illetve a szülők esetében is fontos a saját maguk által elkövetett cselekményekkel való szembenézés, és felelősségvállalás. Ezzel a technikával ez a jóvátételen túl jelentős pedagógiai hatással is bír.

 

A képzés felkészíti a résztvevőket a károkozással összefüggő konfliktushelyzetek megoldására és feldolgozására. Az elméleti oktatás mellett a résztvevők szituációs gyakorlatokon keresztül sajátítják el azokat a kulcskompetenciákat, melyek mindennapi munkájuk során alkalmassá teszik őket arra, hogy együtt dolgozzanak a vétkesekkel, elkövetőkkel, szabályszegőkkel, közvetlenül bevonva őket a megoldáskeresés folyamatába, amelyben szerepet kapnak az áldozatok, a károsultak, a családtagok, a barátok, a közösség és mindenki, akire az elkövető viselkedése hatással volt.

 

Képzésünk fő célja, hogy a résztvevők megtanulják a jóvátételi eljárás elveit és gyakorlatát, és az elsajátított kompetenciákat mindennapos munkájuk során a különböző konfliktusoknál és károkozások esetén sikerrel alkalmazzák. Ezáltal hatékonyabban tudják a problémákat, konfliktusokat kezelni, eredményesebbé válik a viselkedési korrekció, a kárhelyreállítás és a vétkesek visszailleszkedése a közösségbe, az áldozatok megfelelő kompenzációja, és a jövőbeni hasonló esetek megelőzése.

 

A képzés felépítése

 

A képzés első felében a jóvátételi, resztoratív szemlélet legfontosabb elveivel és hátterével ismerkednek meg a résztvevők. A képzés második részében ennek gyakorlati megvalósítását ismertetjük és gyakoroljuk. Konkrét esetek segítségével minden szerepben kipróbálhatják a résztvevők az eljárást, mindenki lesz facilitátor, elkövető, áldozat, néma tanú és valamelyik féle támogatója is, hogy megtapasztalja a különféle helyzeteket. A képzés záró részében megbeszéljük, hogy a tanult módszert a résztvevők hogyan tudják a saját környezetükben, munkájukban, magánéletükben alkalmazni.

 

Kiknek ajánljuk a képzést?

 

A képzést bármely segítő szakterület dolgozóinak ajánljuk. Hatékony segítséget nyújthat emellett az óvodapedagógusoknak, tanároknak, és az oktatási, nevelési intézményekben dolgozó valamennyi szakember, így szociális munkások, gyermekek gondozását végzők, pszichológusok, fejlesztő – és gyógypedagógusok számára is. Ugyancsak hasznos lehet a képzés elvégzése gazdasági szervezetek dolgozói, HR területen dolgozók és jogi szakemberek számára is.

 

A képzés korábbi résztvevőinek nagy része arról számol be, hogy szakmai- és magánéletében is alkalmazza a képzésen tanultakat, mert ez nem csak egy formális módszertan, hanem egy szemlélet, amelyet bármelyik hétköznapi helyzetben használhatunk.

 

A továbbképzési program célja, tartalma: A résztvevőkkel megismertetni a helyreállító szemléletű konfliktuskezelés filozófiáját, eszköztárát, módszereit.

 

Képzési idő: 30 óra (3x8 óra képzés + 1x6 óra konzultáció, összesen 3+1 képzési nap)

 

Egyesületünk felnőttképzési nyilvántartási száma: B/2020/005295

 

A képzés a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által minősített. Engedélyszáma: T-05-038/2019

A képzés elvégzéséről a személyes gondoskodásban dolgozók továbbképzési pontrendszerében 25 pontot igazolunk vissza.

A képzés részvételi díja: 65.000 Ft

A képzés óraszáma (30 óra) a pedagógus továbbképzési rendszerben is elszámolható.

 

A továbbképzés egységeinek célja, tartalma, terjedelme és a tanegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszám:

 

Az 1. foglalkozás a jóvátételi eljárás módszerének eredetét, felhasználási területeit mutatja be. Különösen koncentrál a folyamat általános és teljes bemutatására, valamint oktatófilmek megtekintését követően lehetőség nyílik a módszerrel kapcsolatos kérdések megbeszélésére.

Időtartama: 8 óra

Módszerek/munkaformák egységenként: Önálló bemutatkozás, egymás bemutatása, előadás, megbeszélés, ismertetés, filmvetítés, csoportmunka, ötletelés, csoportmunka kis csoportban, csoportos feladatmegoldás, szerepjáték, kérdések megválaszolása, összegzés

 

A 2. foglakozás során az “áldozat” szükségletei kerülnek a figyelem központjába. A résztvevők problémás szituációk gyűjtésével kitekintést nyernek olyan helyzetekre is, melyek a módszer használatát az egyes munkaterületeken mutatják be. A mini szerepjátékok során a facilitátori forgatókönyv használatát próbálják ki a résztvevők.

Időtartama: 8 óra

Módszerek/munkaformák egységenként: Beszélgetésvezetés teljes csoportban, kérdések megválaszolása, megbeszélés, előadás, ismertetés, csoportmunka kis csoportban, csoportos feladatmegoldás, szerepjáték, ötletelés, kérdések megválaszolása, összegzés

 

A 3. foglalkozás a facilitátori forgatókönyv használatának gyakorlatát erősíti, valamint a megbeszélések előkészítését és lezárását tanítja meg a résztvevőknek. Az alkalomra a közösen összegyűjtött problémahelyzetekből, a trénerek által írt esetek feldolgozására kerül sor, melynek alapja a jóvátételi eljárás használatának bemutatása a mindennapi gyakorlatban.

Időtartama: 8 óra

Módszerek/munkaformák egységenként: Beszélgetésvezetés teljes csoportban, kérdések megválaszolása, megbeszélés, előadás, ismertetés, csoportmunka kis csoportban, csoportos feladatmegoldás, szerepjáték, ötletelés, kérdések megválaszolása, összegzés

 

A módszer elsajátítását követően a résztvevők munkaterületükön a facilitációt/jóvátételi eljárást alkalmazzák és gyakorolják. A 4. foglalkozásra (konzultációra) saját, írásban dokumentált esettanulmányaikkal érkeznek, amelyeket prezentálnak a többi résztvevő és az oktató/oktatók számára. Az esettanulmányok bemutatását követően megbeszélésre kerül sor, amikor az oktató/oktatók az értékelési szempontok figyelembevételével egyenként értékelik az esettanulmányokat, illetve a résztvevők teljesítményét. A képzésnek ebben a záró részében az elégedettségi vizsgálat kérdőívének kitöltésére; az oktatói és résztvevői összegzésre és az esetlegesen adódó kérdések megválaszolására is sor kerül.

Időtartama: 6 óra

Módszerek/munkaformák egységenként: Beszélgetésvezetés teljes csoportban, kérdések megválaszolása, megbeszélés, esetismertetés, összegzés, értékelés

 

A képzésekre jelentkezni, és azokról bővebb információt kapni a Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület ügyfélszolgálatán lehet az alábbi elérhetőségeken:

1081 Budapest, Kun utca 12., 3. emelet, 27. ajtó

Tel.: (+36-1) 225-3526, 06-30-459-2739

Web: www.csagyi.hu

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Ügyfélfogadási idő:

Hétfőtől- péntekig: 9-16 óráig

 

A Chicoca fája képzési program célja a gyermekek szexuális zaklatásának megelőzése, illetve kezelése. A külföldi szakemberek által kidolgozott prevenciós program Mexikóban évek óta sikeresen működik, magyarországi adaptációját 1997-ben dolgozták ki a Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelkedően Közhasznú Egyesület gyermekbántalmazással foglalkozó szakemberei.

2. oldal / 2