Úgynevezett gyermekmeghallgató szobák, helyiségek vannak, amelyek nem a rendőrségen, hanem semleges helyen működnek. Ezeket a helyiségeket nemcsak a rendőrség és az igazságszolgáltatás munkatársai használják, hanem valamennyi gyermekekkel foglalkozó segítő szakember. Vannak azonban olyan országok is, ahol egyelőre nem kapnak megfelelő illetve elegendő támogatást a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyerekek.

Az izlandi program célja alapvetően az volt, hogy ne a gyereknek kelljen bántalmazás, elhanyagolás áldozataként a nyomozás, vizsgálat, eljárás során számtalan intézménybe, szakemberhez elmennie, számára ismeretlen emberekkel és körülményekkel találkozni, hanem az amúgy is ijesztő folyamat során ő egy helyen tartózkodik, és a vizsgálatot végzők jönnek el oda.

Multidiszciplináris együttműködés és a gyerekek részvétele a gyermekvédelmi eljárásokban címmel nyert a Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület Európai Uniós pályázatot („Multi-disciplinary Assessment and Participation of Children in Child Protection Proceedings; training program with modules and tool box, international network” – JUST/2014/RCHI/AG/PROF/7035). A konzorciumot a Német Ifjúsági Szolgálatok és Családi Jog Intézete /German Institute for Youth Human Services and Family Law (DIJuF)/ vezeti.

A projektben részt vesz még Hollandia, az Egyesült Királyság, Németország, Portugália, Észtország, Finnország, és Románia). A program - miközben kiemelt fontosságúnak tekinti a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet- legfőbb célkitűzése, hogy a gyermekvédelemben elősegítse a különböző szervezetek, szakemberek közötti együttműködést.

A gyerekek jogainak védelme csak a szakemberek összefogásával lehet hatékony, ahogyan ezt a magyar gyermekvédelmi törvény is 1997 óta előírja. Fontos lenne, hogy az iskolák, a rendőrség, az egészségügyi ellátásban, az igazságszolgáltatásban dolgozók, a pszichológusok, a szociális munkások, stb.) a mai gyakorlatnál eredményesebben együttműködjenek. Ahhoz, hogy ez hatékony legyen, a gyerekek helyzetét, és családját jobban meg kell ismerni, illetve, amennyire lehetségesbe kell vonni őket partnerként a közigazgatási és bírósági eljárásokba. A körülmények sokszor behatárolják a szakemberek lehetőségeit, számukra gondot jelenthet a kapcsolat kialakítása, a kommunikáció a gyerekekkel, a szüleikkel, de nem ritkán egymással is. Ugyancsak nehézséget okozhat, hogy attól félnek, túl nagy terhet tesznek a gyerekre, ha (ki)kérdezik őket a nyomozás, eljárás során.

A szakembereknek jelentős segítséget nyújthat ez a hiánypótló vállalkozás, amely külön figyelmet szentel a veszélyeztetett csoportokba tartozó, segítségre szoruló gyerekek speciális szükségleteire (etnikai kisebbséghez tartozó, valamilyen fogyatékossággal élő, intézményi ellátásba került gyerekek, stb.). A szakemberek képzése hiányos ezen a területen, vagy egyáltalában nem áll rendelkezésre. A projekt résztvevői megtanulják, hogyan kell a különböző korosztályú, eltérő szocio-kulturális hátterű, bántalmazást elszenvedő gyerekeket megszólítani, meghallgatni és megállapítani a veszélyeztetettség mértékét, illetve a segítségnyújtás módját.

A partnerekkel kialakított képzési programot minden résztvevő országban kísérleti képzés során fogjuk tanítani, hogy a résztvevők véleménye, értékelése segítségével alakíthassuk ki a végleges, remélhetően minden országban alkalmazható tréning anyagot. Az országok saját jogi és szakmai szabályainak, tradícióinak, más programjainak figyelembevételével lehet, kell a helyi adaptációs feladatokat elvégezni, de alapvetően a gyermeki jogok, a gyerekek és családjaik tisztelete, a szakemberek szakmai tapasztalata, beleérző képessége és támogatása az, ami a meghatározó keretet biztosítja.