
Kertész Anna
Szakemberek készségfejlesztése a veszélyeztetett gyerekek jogainak érvényesítése érdekében
A nemzetközi szakmai szabályok, sztenderdek és sok nemzeti jogi szabályozás, törvény tartalmazza, hogy a gyerekeknek joguk van kifejteni a véleményüket – és ahhoz is joguk van, hogy kívánságaikat és érzéseiket figyelembe vegyék az őket érintő döntések során. A gyermekbarát igazságszolgáltatásról szól iránymutatást és annak magyarázatát az Európa Tanács 2010-ben fogadta el. A meglévő nemzetközi és európai normákon, különösen a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményen és az emberi jogokról szóló európai egyezményen alapuló iránymutatás biztosítani kívánja, hogy a gyermekek ténylegesen igénybe vehessék az igazságszolgáltatást, és annak keretei között megfelelő bánásmódban részesüljenek.
A legfontosabb alapelvek rögzítése ugyan sikeresen megtörtént nemzetközi és európai szinten, mégsem mondható el az igazságszolgáltatásról, hogy mindig gyermekbarát lenne a gyermekekkel, a fiatalokkal szemben. Egy, az Európa Tanács által ösztönzött széleskörű konzultáció keretében adott közvetlen válaszaikban a gyermekek és a fiatalok valóban a rendszerrel szembeni általános bizalmatlanságról számoltak be, és számos gyenge pontot emeltek ki, például a félelmet keltő környezetet, az életkornak megfelelő tájékoztatás és magyarázat hiányát, a családok megszólításának erőtlenségét, valamint a hosszadalmas vagy – éppen ellenkezőleg – túl gyorsan lezáruló eljárásokat.
Az európai igazságszolgáltatási rendszerek tele vannak hozzáértő, gondos döntéshozókkal és jogi szakemberrel – bírákkal, bűnüldöző szervek tisztviselőivel, szociális munkásokkal, egészségügyi dolgozókkal, gyermekjogi pártfogókkal, szülőkkel és gondviselőkkel –, akik alig várják, hogy útmutatást kapjanak mindennapos tevékenységük javításához a gyermekek legfőbb érdekeinek szolgálatában. Jóllehet az összes uniós tagállam aláírta a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezményt, a gyakorlatban ezek biztosításához alapvető fontosságú, hogy a gyermekkorúakkal kapcsolatban álló szakértők megfelelő tudás birtokában legyenek, és értsenek egyet az alkalmazással.
Az ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól 1991 óta a magyar belső jog része is, mégis, a tapasztalatok szerint nagyon korlátozottan ismerik az Egyezmény szövegét, tartalmát, és az ezekből következő feladatokat és lehetőségeket a gyerekekkel foglalkozó szakemberek. A gyermekek jogai körüli viták is döntően annak tudhatók be, hogy nem állnak rendelkezésre azok az ismeretek, amelyek egyértelművé tennék, hogy a gyerekek jogai nem állnak ellentétben sem a felnőttek, sem más gyerekek jogaival, és érvényesítésük, védelmük a közösség minden tagjának az érdekeit szolgálja.
A gyermeki jogok nem köthetők feltételhez, nem előzik meg őket a kötelezettségek, mivel a jogok ismerete és gyakorlása feltételezi mások jogainak a tiszteletben tartását, a gyerekek a példából, a felnőttek viselkedéséből, mintájából tanulnak, így jogaik érvényesítése mindannyiunk jogainak az érvényesülését segíti elő.
A gyermeki jogok négy alapelven nyugszanak:
- A gyerekek joga az élethez és fejlődéshez;
- A gyerekek joga az erőszak minden formájától való védelemhez;
- A gyerekekkel kapcsolatos minden döntésnél az ő legfőbb érdekeiknek kell érvényesülniük;
- A gyerekek joga ahhoz, hogy minden őket érintő kérdésben meghallgassák a véleményüket és ezt vegyék is figyelembe.
Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága szerint a gyerekekkel kapcsolatba kerülő szakemberek gyakran nem rendelkeznek elég tudással, önbizalommal, és nincs kapacitásuk arra, hogy teljesítsék a jogi kötelezettségeiket, és az előírt irányelveket. Ehhez nyújt segítséget a „Szakemberek készségfejlesztése a veszélyeztetett gyerekek jogainak érvényesítése érdekében” elnevezésű képzés, amely a szakértők tudásának bővítését célozza a különböző okokból veszélyeztetett vagy segítségre szoruló gyerekek jogainak hatékonyabb érvényesítése érdekében.
A „Szakemberek készségfejlesztése a veszélyeztetett gyerekek jogainak érvényesítése érdekében” egy multidiszciplináris képzés, amely a gyermeki jogokról, a gyerekek fejlődésének sajátosságairól szól, továbbá a gyermekbarát kommunikációs készségek fejlesztését célozza, kiegészülve az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatásával a gyermekbarát igazságszolgáltatásról.
A képzés négy modulból épül fel, melyek a következők: Bevezetés a gyermeki jogokkal kapcsolatos ismeretekbe; Bevezetés a gyermeki fejlődés és kommunikáció témaköreibe; Kommunikációs készségek; Iránymutató a gyermekbarát igazságszolgáltatásról.
A képzés mindazok számára hasznos lehet, akik munkájuk során gyerekekkel kerülnek kapcsolatba. Olyan szakemberek/terepen dolgozó munkatársak számára, akik bentlakásos intézményekben vagy nevelőotthonban élő gyerekekkel/fiatalokkal foglalkoznak; akár állami, hatósági vagy civil területen dolgoznak, és munkájuk során a gyerekkel kapcsolatos jogi/igazságszolgáltatási eljárásokban vesznek részt.
A képzés során a résztvevők olyan technikákat, készségeket és ismereteket sajátítanak el, melyek hozzájárulnak a gyermekek jogainak érvényesüléséhez, a gyermeki jogok védelméhez, illetve elősegítik, hogy a résztvevő szakemberek hatékony, gyermekbarát kommunikációs technikákat használhassanak a gyerekekkel munkájuk során.
A képzés a következő témakörökben alakít ki jártasságot:
- Miért, mikor, hol és hogyan figyeljünk a gyermekre és beszéljünk vele, gyermekbarát környezetben, és hogyan használjuk a tudomásunkra jutó információkat;
- Hogyan tudjuk elősegíteni a gyermekbarát jogi eljárás, bánásmód biztosítását.
A fent említett készségfejlesztés mellett további területek megismerésére teremt lehetőséget:
- Melyek a gyermeki jogok alapvető elvei;
- Melyek azok a kulcsfontosságú üzenetek, amelyekkel a szakemberek a gyermeki jogokat képviselni/érvényesíteni tudják;
- Hogyan lehet a gyerek fejlődésére és viselkedésére hatással a velük folytatott kommunikáció, és a szakemberek hogyan tudnak az egyéni szükségletekre hatékonyan figyelni, reflektálni.
A továbbképzési program célja, tartalma: A szakemberek ismereteinek bővítése és szakmai eredményességének növelése, a gyermeki jogok védelme gyermekvédelmi gondoskodásban élő, fogvatartott és az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülő gyerekek esetében.
A képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei: -
Tervezett képzési idő: 30 óra (A képzés 4 modulra tagolódik, melyek egymást követő három képzési nap alatt kerülnek megvalósításra.)
A képzés formája: csoportos képzés
A képzésről szóló igazolás/tanúsítvány kiadásának feltételei:
- a hallgató hiányzásának mértéke nem lépi át az összóraszám 10 százalékát,
- az egyéni és csoportmunkák elvégzése a továbbképzés során.
A képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek:
1.) Személyi feltételek:
- oktatók,
2.) Tárgyi feltételek:
- 1 db laptop internet csatlakozási lehetősséggel, projektor, vetítővászon, flipchart tábla;
- 24 fő befogadására alkalmas terem, mozgatható asztalokkal, székekkel, flipchart táblával;
- a képzés írásos segédanyaga fűzött formában.
A program végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról a képzés indítója/szervezője gondoskodik.
20 fő jelentkezése esetén vidékre is utazunk.
Egyesületünk felnőttképzési nyilvántartásba vételi száma: B/2020/005295
A képzés a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által minősített. Engedélyszáma: S-05-003/2023
A képzés elvégzéséről a személyes gondoskodásban dolgozók továbbképzési pontrendszerében 32 pontot igazolunk vissza.
A képzés részvételi díja: 110 000 Ft
A képzés óraszáma (30 óra) a pedagógus továbbképzési rendszerben is elszámolható.
A képzésekre jelentkezni, és azokról bővebb információt kapni a Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület ügyfélszolgálatán lehet az alábbi elérhetőségeken:
1081 Budapest, Kun utca 12., 3. emelet, 27. ajtó
Tel.: 06-30-459-2739
Web: www.csagyi.hu
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A továbbképzés egységeinek célja, tartalma, terjedelme és a tanegységekhez rendelt óraszám:
1. Modul - Bevezetés a gyermeki jogokkal kapcsolatos ismeretekbe: A résztvevők megismerkednek a gyermeki jogok kapcsán a nemzetközi és regionális összefüggésekkel, a gyermekek jogairól szóló egyezmény meghatározó alapelveivel, továbbá a gyermeki jogok országos és szakmai specifikációival.
Időtartama: 6 óra
2. Modul - Bevezetés a gyermeki fejlődés és kommunikáció témaköreibe: Ez a képzési rész a gyermeki fejlődés és kommunikáció alapvető elemeit, sajátosságait, egymásra gyakorolt hatását, gyermeki jogokkal való kapcsolatát veszi számba.
Időtartama: 6 óra
3. Modul - Kommunikációs készségek: A továbbképzés harmadik moduljában a résztvevők ismeretek szereznek arról, hogy mikor, miért és hol kell a szakembereknek beszélniük a gyerekekkel; mit tegyenek a tudomásukra jutó információval; miként ismerjék fel és alkalmazzák a non-verbális kommunikációs jeleket; hogy ismerjék fel és küzdjék le a kommunikációs gátakat; hogyan kommunikáljanak problémás magatartású és serdülő fiatalokkal; hogyan használhatják az alternatív kommunikációs módszereket; illetve, hogy pontosan mit is jelent és hogyan alkalmazható a gyermekbarát kommunikációs stílus, tónus, nyelv és megközelítés.
Időtartama: 12 óra
4. Modul - Iránymutató a gyermekbarát igazságszolgáltatásról: A képzés utolsó részében bevezetésre kerül sor ’az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról’ című dokumentumba, ennek kapcsán pedig a résztvevők mélyebb betekintést nyernek abba, hogy mitől lesz az igazságszolgáltatás rendszere gyermekbarát, és hogy melyek a fontos lépések egy gyermekbarát igazságszolgáltatási eljárás előtt, alatt és után.
Időtartama: 6 óra
A gyerekek testi fenyítésének tilalma: Válaszok a testi fenyítéssel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekre magyar nyelven
Megjelent a Global Initiative, a Save the Children Sweden és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány új kiadványa, amely a gyerekek testi fenyítésének tilalmára vonatkozó kérdésekre ad válaszokat.
A Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzata
Az adatvédelem terén már eddig is számos rendelkezés biztosította a személyes adatok védelmét. A jelenlegi adatvédelmi törvény tartalmazza a legfontosabb szabályokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló (2011. évi CXII. törvény – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról).
2018. május 25-től érvénybe lépett Magyarországon is az Európai Unió egységes adatvédelmi szabályozása, a GDPR - General Data Protection Regulation /Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)/.
Az egyesületünk által kezelt személyes adatok védelmének érdekében az adatkezelési szabályzatunkat a megváltozott törvényi előírásoknak megfelelően aktualizáltuk. Adatkezelésünk így megfelel a GDPR előírásainak.
Az alábbiakban teljes egészében elérhető Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzatunk.
2017. évi közhasznúsági jelentés
A Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület 2017. évi közhasznúsági jelentésének dokumentumai.
Éves beszámoló és közhasznúsági melléklet 2017 -letölthető innen
Kiegészítő melléklet 2017 - letölthető innen
Játékos ismeretterjesztés – megérkezett a Da Vinci Kids App
Okoseszközökre fejlesztett alkalmazással jelentkezik a megújult Da Vinci Kids. A gyermekeknek szóló applikációk terén újdonságnak számít a Da Vinci Kids App – a csatorna TV műsorait leképező online videotár közel 3000 ismeretterjesztő kisfilmet tesz elérhetővé a játékos tanulás és tartalmas szórakozás érdekében, térítésmentesen letölthető formában.
Vessünk véget a gyerekek szexuális zaklatásának és a bántalmazás valamennyi formájának a sportban
Az Európa Tanács hosszú ideje elkötelezte magát amellett, hogy a gyerekek biztonságát és védelmét elősegítse minden lehetséges területen és formában. Kiemelt figyelmet fordít az erőszakkal szembeni védelemre, kiemelve a különböző kiemelkedően védtelen, vagy speciális helyzetű csoportokba tartozó gyerekeket, így például a fogyatékossággal élő, etnikai, nemzeti kisebbségekhez tartozó, bevándorló, menekült, kíséret nélküli vagy családjukon kívül, intézményekben nevelkedő gyerekeket.
Ombudsmani beszámoló 2017
Elérhető, olvasható és letölthető az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről szóló 2017-es éves beszámoló, mely összefoglalóan mutatja be az alkotmányos alapjogok érvényesülésének 2017-es tendenciáit, összegyűjti és elemzi a következtetéseket és közvetíti azokat a jogalkotó és a jogalkalmazó szervek, valamint a széles társadalmi nyilvánosság számára.
Miért nem születik több gyerek Magyarországon?
Csaknem negyvenezerrel csökkent Magyarország népessége tavaly a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az állam évek óta egyre több pénzt fordít családtámogatásra, sőt, 2018-at a családok évének kiáltotta ki a kormány. A kabinet olyan intézkedésekkel növelné a gyerekszámot, mint az anyasági támogatás kiterjesztése, a családi adókedvezmény növelés, vagy a jelzáloghitel tartozás csökkentése. Noha a családokra célzott intézkedéseket hoztak, a statisztikákban ez mégsem köszön vissza. Március 13-án az ATV Start műsorában dr. Herczog Máriát kérdezték a témával kapcsolatban.
A prostitúció áldozatává váló gyermekek jogainak védelme és a megelőzés lehetséges eszközei - az alapvető jogok biztosának utóvizsgálata
Aggályos, hogy jelenleg is szabálysértési eljárás és szankció fenyegeti azokat a kényszerítő helyzetben lévő gyermekeket, akiket a prostitúciós tevékenységen érnek – írta utóvizsgálati jelentésében Székely László ombudsman. A biztos szerint a rendészeti megoldások erőltetése helyett a gyermekvédelmi rendszer szereplőit kellene megerősíteni, jobban felkészíteni, hogy a veszélyeztetettséget időben felismerjék, érdemben felléphessenek ellene. A jelentés számos jogalkotási és gyakorlati intézkedés javaslata mellett a jó gyakorlatokra is felhívta a figyelmet.
Az alapvető jogok biztosa a gyermekek jogellenes külföldre vitelének megelőzéséért
A hiányos, bizonytalan magyar szabályok és az azokat követő hatósági gyakorlat nem biztosítja megfelelően, hogy megelőzhető legyen a gyermekek jogellenes külföldre vitele. Mindez sérti az érintett szülők és a gyermekeik jogait – állapította meg Székely László. Az alapvető jogok biztosa átfogó vizsgálatának jelentésében a szabályozás felülvizsgálatát, az ilyen ügyekkel foglalkozó szakemberek képzését, a külföldre költöző szülők jobb tájékoztatását, valamint a mediáció szélesebb körű igénybe vételét sürgeti.