Nyomtatás

„Két évtized a gyermekekért” – KSH konferencia

ksh nagyAz elmúlt húsz évben szokatlanul gyorsan történtek változások a gyerekvédelemben. Míg régen egyértelmű volt, hogy a gyerekek szocializációja a család feladata, addig mára egyre több funkciót vesznek át társadalmi intézmények, a feladatmegosztásban azonban nincs egységes álláspont – közölte Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese.

 

Hozzátette: fogyó népességű társadalom vagyunk, 1981 óta kevesebb gyerek születik, mint ahányan meghalnak, így még inkább felértékelődik annak jelentősége, hogy a gyerekek a társadalom értékes tagjaivá válhassanak.

 

Nehéz a változásokat követni, hiszen az új gyermekvédelmi törvényt a hatályba lépése óta eddig kilencvenszer módosították. Párbeszédre van szükség a jelenségek, adatok értelmezéséhez – hangsúlyozta Tokaji Károlyné, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy 1997 és 2015 között közel fél millióval kevesebb gyerek született, és miközben a veszélyeztetett gyerekek száma 420 ezerről 130 ezerre, vagyis a harmadára csökkent, addig a védelembe vett gyerekek száma 10 ezerről 23 ezerre nőtt. Mindeközben a gyerekvédelmi szakellátásba részesülők száma nem változott, 20 ezer körül van. (A szerk. - a számok megszépítik a valóságot. Több jel is utal arra, megnőtt azoknak a családoknak a száma, amelyek kiesnek a gyerekvédelem egyébként sem túl sűrűre szőtt védőhálójából. Lásd: Átszabás után szétesett gyermekvédelem http://hvg.hu/itthon/201612_atszabas_utan_szetesett_gyermekvedelem_a_reformok_nem_mukodnek )

 

Tóth Judit Nikoletta, a KSH munkatársa előadásában fontosnak nevezte az azonos fogalomhasználatot más tudományterületekkel a pontos mérés miatt. Mint mondta: próbálnak szubjektív fogalmakat is vizsgálni. Ilyen például a veszélyeztetettség.  A gyermekvédelmi törvény ugyan meghatározza, hogy ki számít veszélyeztetettnek, de a gyerekkel foglalkozó szakembertől függ az, hogy egy adott helyzetet mennyire ítél veszélyesnek, és milyen lépéseket tesz, vagyis bekerülnek-e a gyerekek a nyilvántartásba. A szakember kiemelte, hogy 2015-re jelentősen csökkent a halmozottan hátrányos helyzetűek száma. (A szerk. - ennek legfőbb oka nem a családok helyzetének rohamos javulása, hanem az, hogy sok szülő nem kéri a hátrányos helyzetű kategória megállapítását – Lásd: Hátrányos helyzet, csalóka statisztika http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/hatranyos-helyzet-csaloka-statisztika-1277757

Amit a kormány csinál a hátrányos helyzetű gyerekekkel, az nem egyszerűen hazugság, hanem bűn

http://kettosmerce.blog.hu/2016/09/13/amit_a_kormany_csinal_a_hatranyos_helyzetu_gyerekekkel_az_nem_egyszeruen_hazugsag_hanem_bun )

 

Kovácsné Bárány Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztérium osztályvezetője előadásában kifejtette: a bölcsődék átlagosan 230 napot tartanak nyitva ez nem változott a korábbi évekhez képest. (A szerk. - felmerül a kérdés, hogy mennyire alkalmazkodik a bölcsőde illetve óvoda a szülők munkarendjéhez. Sokan azért nem tudnak visszamenni, dolgozni, mert a munkahelyükről nem érnének 17 órára a bölcsödébe, illetve a szünetekben nem tudják megoldani a gyerek elhelyezését. Vajon a szakpolitikai célkitűzéseket, illetve a gyerekek jóllétét, mennyiben segíti, hogy több hét szünet van, miközben elvárjuk, hogy mindkét szülő dolgozzon?)

 

Kovácsné Bárány Ildikó beszélt arról is, hogy Magyarország fontosnak tartja a barcelónai célkitűzéseket, de még nem sikerült teljesíteni az elvárásokat. Az Európai Tanács 2002. március 15–16-i barcelonai ülésén kimondta, hogy a tagállamoknak fel kell számolniuk a nők munkaerő-piaci részvételét akadályozó tényezőket, valamint arra kell törekedniük, hogy 2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára nyújtsanak gyermekgondozási ellátást. Ezzel szemben Magyarországon 2015-ben a három év alatti gyerekek mindössze17 százalékának biztosítottak valamilyen szolgáltatást (bölcsőde, családi napközi, stb.) Ez elmarad ugyan a barcelónai célkitűzésektől, de előrelépés 2010-hez képest, amikor a három év alatti gyerekek 12 százaléka számára volt elérhető valamilyen napközbeni ellátás – mondta el az Emberi Erőforrások Minisztérium osztályvezetője.

 

Az előadáson szóba kerültek a munkahelyi bölcsődék is. Elhangzott, hogy ezeket csak a foglalkoztató hozhatja majd létre, és összesen négy milliárd forintos fejlesztési forrás áll rendelkezésre az intézmények kialakítására. Az első pályázatot várhatóan tavasszal írják majd ki. Újdonság, hogy nem kell szakirányú szakképesítés, elegendő egy 100 órás tanfolyam elvégzése. A döntés szakmai okait nem indokolták a konferencián.

 

Papp Krisztina, a főváros II. Kerületi Önkormányzat Család-és Gyermekjóléti Központjának intézményvezetője arról beszélt, hogy míg az elmúlt 19 évben az 1997-es törvényben meghatározott biztos keretek között fejlődtek, és specializálódtak, addig teljesen átrajzolta a feladataikat a gyermekvédelmi törvény 2016. január 1-én életbe lépő változtatása, amelynek értelmében egyesítették a családsegítő központokat és a gyermekjóléti szolgáltatókat. Az intézkedés célja a párhuzamos kapacitások elkerülése, az információk jobb hasznosulása lett volna, hogy egy családdal egy személy foglalkozzon. (Az SOS Gyermekfalvak szakemberei szerint azonban az ügyfelek, a nehéz helyzetű családok számára problémás lehet, hogy ugyanattól az embertől kérjenek segítséget, aki később a gyerek kiemeléséről is fog dönteni, s a gyerek és a család érdeke sokszor nem ugyanaz. A segítő funkciók a központba kerültek, ami pont a legelesettebb családok számára elérhetetlenné teszi, hogy 50-60 km-t utazzanak gyógypedagógiai vagy családterápiás segítségért. A mobil szolgáltatások fejlesztése nincs tervben, ami megoldás lehetne. Ráadásul a rendszerben dolgozó szakemberek feje felett hozták meg a döntést az átalakításról, s mindössze pár hét telt el a rendelet megjelenése és az indulás között. A gyermektelen családokkal pedig egyáltalán nem foglalkozik a szabályozás.

A témához kapcsolódó cikk: http://ataszjelenti.blog.hu/2016/01/31/barddal_mentek_neki_a_gyermekvedelmi_rendszernek

 

Papp Krisztina szerint az összevonással a szakmai specializációk elvesztek, hiszen a családsegítőknek a korábban végzett munkájuk helyett más feladatot kell végezniük. Aki például a gyermekjóléti szolgálatban 19 évet eltöltött, most a felnőtt, sok esetben idős, mentális problémákkal küzdő ügyfelekkel kell együttműködnie. Aki pedig családsegítőként csak felnőttekkel dolgozott 20-30 éven keresztül, annak most a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó speciális kihívásokkal kell szembenéznie. Ugyancsak gondot okoz, hogy a járások, - család- és gyermekjóléti központ, és a települések - család- és gyermekjóléti szolgálat- szakemberei között gyakori a konfliktus, a hierarchia kialakulása miatt. Problémát jelent, hogy óriási a fluktuáció, és nehezen tudják betölteni az új állásokat, jelentős a szakemberhiány.

 

A szociális munkások több mint 150 települést soroltak fel, amikor megkérték őket arra, hogy írják össze azokat a településeket, ahol semmi reményt nem látnak - közölte a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. Vecsei Miklós hangsúlyozta: a nyomor nem a szegénység egy mélyebb formája, hanem egy egészen más dimenzió, ahol elvész az idő. Nincs holnap, nincs holnapután, mindig csak öt perc van, amelyet túl kell élni. Ezt azonban nem érti az úgynevezett ”jóléti erkély” – tette hozzá a szakember. Mint mondta: ez a fogalom azt jelenti, hogy mindössze az létezik, ami a „jóléti erkélyből” a közbeszéd tárgya. Oda elsősorban a tragédiák hallatszanak fel, és hiába nem ez jellemző a rendszer egészére, mégis ennek alapján alakítják át a gyermekvédelmet.

 

A Gyermekjóléti kiadásokra 2015-ben 58 milliárd forintot, a gyermekvédelemre 61 milliárdot fordítottak. Erről Németh Eszter a KSH főosztályvezető-helyettese beszélt, aki megdöbbentőnek nevezte az adminisztrációs költség magas arányát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szétaprózódott rendszer működtetésére nagyobb összeget fordítanak, mint az átmeneti ellátásra.

 

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szociális védelmi kiadások megoszlása, 2015

 

kép1

Forrás: KSH

 

 

A szakember a szolgáltatások, ellátások hozzáférhetőségére is kitért. Elmondta, hogy országos szinten megvizsgálták a lefedettséget.

 

Gyermekvédelmi rendszer szolgáltatásaihoz helyben nem hozzáférő gyermekek* aránya

 

Kép2

Forrás: KSH

 

 

A veszélyeztetett gyermekek aránya a népesebb településeken, nagyvárosokban magasabb, 100 ezer lakos felett ezerből 264 kiskorú szemben az országos 109-es átlaggal. Ennek lehet az a magyarázata, hogy jobban működik a jelzőrendszer, közel vannak az alapellátások, amivel még korai stádiumban orvosolhatóak a problémák.

 

Ezzel szemben a védelembe vételben a kistelepülésen élő gyermekek érintettek nagyobb arányban. Ennek a szakember szerint az a magyarázata, hogy a kisebb településeken helyben hozzáférhető ellátás hiányában nem jutnak az érintettek a megelőző gondozási tevékenységhez, ezáltal nagyobb valószínűséggel maradnak megoldatlanok a problémáik, és válik szükségessé védelembe vételük. Ezeken a területeken sok esetben a jelzőrendszer működésében érintett más intézmények (például oktatási, egészségügyi) sem hozzáférhetők.

 

 

Kép3

Forrás: KSH

 

 

Ezzel szemben Herczog Mária, gyermekvédelmi szakember úgy vélekedett, hogy mindig annyi a veszélyeztetettek száma, amennyi az adott politikai térben szükséges. Ha jár hozzá politikai, pénzügyi támogatás akkor megnő a veszélyeztetett gyerekek száma, ha azonban azt kell bizonyítani, hogy a kormány jól teljesít, akkor csökken ez a szám, hiszen ez egy szubjektív döntés, amely rugalmasan alkalmazható. A védelembe vételnél ugyanez a helyzet – tette hozzá a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület vezetője.

 

A szociológus problémának nevezte, hogy a szakemberek között szinte soha nincs szó értelmezési kérdésekről. Példaként említette, hogy a gyermekvédelem definíciója, koncepciója nem egyértelmű. A gyermekvédelmi törvény jóllehet már elmúlt húsz éves, mégis tele van súlyos fordítási hibákkal. A különböző fogalmak eltérő értelmezése megzavarja a gondolkodást, ítélkezést, és az adatfeldolgozást – hangsúlyozta a szakember, aki a lényeges nemzetközi dokumentumokról ajánlásokról is beszélt. Mint mondta: ezek Magyarországon nem jelennek meg, a gyerekjogi szemlélet nehezen érhető tetten.

 

Herczog Mária fontosnak nevezte az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa kiadványát, az „ENSZ Útmutató a gyermekek alternatív gondoskodásához” című kézikönyvet. A dokumentum abból a felismerésből született, hogy komoly hiányosságok mutatkoznak világszerte a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazása területén, a családjukon kívül élő, vagy a családból való kiemeléssel fenyegetett gyermekek esetében. Ezért a nemzetközi közösség összefogott és kidolgozta ezt a módszertani irányelvet, ami az „Alternatív gondoskodás a gyermekekről - Útmutató” címet kapta. Az Útmutató, az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága, Brazília vezetésével a különböző kormányok, az UNICEF, szakértők, egyetemi oktatók és kutatók, a civil szervezetek képviselői, és végül, de nem utolsó sorban, a gyermekvédelmi gondoskodásban tapasztalatot szerzett fiatalok között öt éven át folyó vitáknak és megbeszéléseknek az eredménye – olvasható az útmutatóban.  http://www.sos.hu/getmedia/e0316a6d-a988-4f3d-b192-e133e3896044/alternativ-gondoskodas-utmutato-final.pdf Herczog Mária hangsúlyozta, hogy minél több megelőző, magas színvonalú ellátást kell nyújtani, a családok védelmét erősíteni, és minden lehetséges módon el kell kerülni a kiemelést a családból. Ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor családszerű, közösségi alapú ellátást kell biztosítani, és elő kell segíteni, hogy a gyerek minél hamarabb visszakerüljön a családba. 

 

Az útmutató kiegészítéseként 2012-ben megjelent a „Moving forward with the EU”, magyarul „Lépjünk előre”, http://www.csagyi.hu/hirek/item/965-europai-unio-es-gyerekjogok-a-kovetkezo-evek-kihivasai ami egy gyakorlati tanácsokat biztosító kézikönyv.

 

Ugyancsak fontos dokumentum „Az intézményi ellátásról a közösségi ellátásra való áttérésre vonatkozó közös európai útmutató,  http://www.deinstitutionalisationguide.eu/wp-content/uploads/2016/04/Common-European-Guidelines_Hungarian-version.pdf amely immár 21 nyelven elérhető. A kiadvány a gyerekek mellett a fogyatékossággal élők, a mentális problémákkal küzdők, és az idősek intézményi ellátásával a családi és közösségi alternatívákra való tartós áttérés végrehajtásával és elősegítésével is foglalkozik. Integrált gondolkodásra van szükség – hangsúlyozta Herczog Mária. 

 

A „Fektessünk be a gyerekekbe és törjük meg a hátrányos helyzet ördögi körét” című dokumentum rendkívül fontos, mert ez az Unió történetében az első gyerekjogi szempontú munkaanyag, és ajánlás a tagországoknak.  A dokumentum a gyermekvédelmi, és a szociális szempontokkal egyaránt foglalkozik. file:///C:/Users/Rendszergazda.cs-14/Saved%20Games/Downloads/HU_Investing%20in%20children%202013_HU.pdf

 

A gyermekvédelmi szakember kiemelkedően fontosnak nevezte a 2013-ban indult Opening Doors programot - magyarul Kulcs a Jövőhöz – Adjunk esélyt minden gyereknek Európában -melynek célja, hogy megvalósuljon az intézmények kiváltása a gyermekvédelmi szakellátásban. Ez nem kizárólagosan a gyermekotthonok bezárását jelenti, hanem elsősorban egy olyan paradigmaváltást és gondolkodásmódbeli változást feltételez és igényel, amely a gyermeki jogokra és az ellátás minőségére helyezi a hangsúlyt. http://www.csagyi.hu/projektek/aktualis/kulcs-a-jovohoz-kampany/item/1286-ujabb-orszagokkal-bovult-az-intezmenyek-kivaltasaert-a-gyermekotthonok-bezarasaert-es-a-csaladok-megerositeseert-folytatott-europai-kampany

 

Jelentős kutatási program a Childonomix – 2016-2018 - amelynek modellkészítés a célja a különféle kormányok számára, hogy kimutassák: a gyerekekbe történő befektetés miért éri meg az adófizetőnek, a kormányzatoknak, politikusnak. Nem csak gazdasági, hanem szociális értelemben. A társadalmi megtérülés jelentős, és csökkenti a költségeket.

 

Nagy baj van itthon, mert nincsen átfogó integrált koncepció, nincsenek előtanulmányok, kutatások. Nem büntetni, hanem támogatni kellene a családokat – mondta Herczog Mária.

 

Husz Ildikó, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa előadásában a többi között a gyerekek élelmiszer nélkülözéséről beszélt. Mint mondta, Európában erről nincsenek adatgyűjtések, csak minőségi mérés van, mennyiségi nincsen. Így azt csak becsülni lehet a gyermek-egészségügyi adatokból (alacsony születési súly, tápláltságra vonatkozó védőnői adatok). A kissúlyú születések aránya 2014-ben országosan 8,5%, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben azonban 13% volt. Az 1-5 évesek körében az alultápláltak aránya országosan 6,3%, az edelényi kistérségben 16,6% volt (2011-12-es adat). Husz Ildikó felhívta a figyelmet az adathozzáférési problémákra is. Elmondta, hogy szükség van a járási statisztika fejlesztésére. A mélyszegénységben élő családok és gyerekek problémái a jelenlegi statisztikai apparátussal alig megragadhatók. Célzott eseti felvételek szükségesek. A szakember kitért az ingyenes szünidei étkeztetés bevezetésére. Kifejtette, hogy az önkormányzatok tapasztalatai szerint is jelentős volt erre az igény. A vizsgált önkormányzatok túlnyomó része szervezett tavaszi étkeztetést, és három problémára hívták fel a figyelmet:

 

  1. voltak rászoruló, de nem jogosult gyerekek
  2.  jogosult, de az étkeztetést nem igénybevevő családok
  3. továbbra is fennáll a 3 éves kor alattiak ellátatlansága 

 

A hátrányos helyzetű gyerekek száma a hátrányos helyzet újradefiniálása (2014) előtt és után 

 

kep4

 

Forrás: MTA TK Gyerekesély-kutató Csoport

 

 

Husz Ildikó fontosnak nevezte a célzottság javítását, különösen a 3 éven aluliak esetében. Hangsúlyozta, hogy szigorúbban kell ellenőrizni a törvény végrehajtását. Pl. hogy megfelelő-e a tájékoztatás. Szükséges a jobb ágazati együttműködés, az intézkedések összehangolása – tette hozzá a szakember.

 

Gulyásné Dr.Kovács Erzsébet, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főosztályvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy 2007-től növekszik a szakellátásban élők száma. A gyerekek mintegy 64 százaléka nevelőszülőknél lakik. Elgondolkodtató, és kedvezőtlen változás, hogy nagymértékben emelkedett a három, négy, vagy akár öt gyereket nevelők száma. Nagyon komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy nincs elég nevelőszülő, akinél az újszülötteket, csecsemőket lehetne elhelyezni.