- Azt gondolom, hogy ez az intézkedés sokféle szempontból illeszkedik a jelenlegi oktatáspolitikához - világított rá dr. Herczog Mária. - Egyfelől, hogy mindenért meg kell büntetni a szülőt, ami a gyerek iskoláztatásával, sőt, már az óvodáztatásával is összefügg. Hiszen már az a rendelet is évek óta érvényben van, hogy ha a gyerekek hároméves kortól nem járnak rendszeresen óvodába, akkor a gyereket ki lehet emelni a családból, illetve el lehet vonni a családi pótlékot. Ugyanez vonatkozik az általános iskolára is, és mindeközben nem merül fel, hogy akár az óvoda, akár az iskola tudja-e biztosítani azokat a feltételeket, amelyek a gyerekek optimális fejlődéséhez és jóllétéhez szükségesek. Magyarán, csak azt vizsgálja mindig, hogy a szülő a ráapplikált felelősségekkel él-e. Ezek egy része pedig olyan, amit nagyon sok szülő nem tud teljesíteni. Viszont ahelyett, amit a jogszabály előír, és minden értelmes, gondolkodó ember evidensnek tartana, hogy akkor különféle szolgáltatásokkal és lehetőségekkel segítik a szülőt és a gyereket abban, hogy az óvoda és az iskola örömteli és sikeres legyen, inkább egy büntető megoldás van érvényben.

A családi pótlék elvonása rettenetesen komoly dolog, még így is, hogy több, mint tíz éve nem emelték az összegét. Katasztrofális helyzetbe sodor nagyon sok családot. Ez az intézkedés kifejezetten a büntetésre, megregulázásra irányul, másrészt pedig a felelősség tökéletes elhárítására, hogy nem az államnak, vagy a fenntartónak a dolga lenne az, hogy vonzóvá és örömtelivé tegye a gyerekeknek az óvodát és az iskolát. Ami egyébként mindannyiunknak, így a KDNP-nek is az érdekeit szolgálná, hiszen akkor a gyerekek sikeresek lennének, jól teljesítenének az iskolában, és utána használható munkaerők és adófizetők lennének.

Itt arról van szó, hogy időközben nyilván rá kellett, hogy ébredjen a jogalkotó kormányzat, hogy nagy tévedés volt leszállítani a tankötelezettségi korhatárt 16 évre, merthogy a gyerekek már egyébként is komoly gondokkal küszködnek, ha nem tudják befejezni az iskolát. Nyilvánvalóan 16 éves korában csak az fejezi be az iskolát, aki már addig is nagyon sikertelen volt, és muszáj neki, akár közmunka révén munkát találnia, és hozzájárulni a családi kasszához. De másrészt az is katasztrofális, hogy azokat az oktatási formákat, főleg a szakiskolai képzéseket annyira lebutították, hogy a gyerekek praktikusan ott semmit nem tudnak megtanulni, és a hozott hátrányaikat nem hogy kiegyenlítenék, hanem tovább mélyítik. Az is egy múlt heti hír, hogy van egy olyan ötlet, hogy a szakiskolába járó gyerekek már 15 éves koruktól teljes munkaidőben dolgozzanak, és gyakorolják a majdan elsajátítandó szakmát. Ami megint csak ellentmond minden hazai és nemzetközi jogszabálynak.

Ha megnézzük adatszerűen, hogy kik azok a gyerekek, akiknek a szüleit büntetik azért, mert nem járnak rendszeresen iskolába, ott általában idősebb kamaszokat találunk, akik részben az életkori sajátosságaik okán hiányoznak, illetve azokat a gyerekeket, akik számára az iskola nem azért okoz szenvedést, mert ők, vagy a szülők bármi rosszat tennének, hanem mert egyszerűen az iskola nem tud az ő egyéni fejlődési szükségleteikre figyelni, és nem is akar. Tehát nem szeretné, hogy a gyerek sikeres legyen, hanem visszanyomja a felelősséget ő is, és a kormányzat is a szülőkre és így végül mindenki boldogtalan.

Az adást teljes terjedelmében meghallgathatják a Klubrádió archívumában, itt:  https://www.klubradio.hu/archivum/reggeli-gyors-2019-november-13-szerda-0600-7027

A dr. Herczog Máriával folytatott beszélgetés 82:13-nál kezdődik.

Fotó: freeimages.com