A Gyermekjogi Civil Koalíció, mint Magyarország gyermekjogi-gyermekvédelmi civil szakmai hálózata őszintén üdvözli az Európai Unió régóta várt Gyermekjogi Stratégiáját. Egyetértünk abban, hogy olyan közös európai stratégiára van szükségünk, amely minden gyermekre kiterjed, és amely előmozdítja és támogatja a gyermekek jogát az őket érintő döntésekben való részvételhez.

Alapvetésként fogadjuk el mi is, hogy a gyermekek jogai emberi jogok. Ezért közös célunk annak biztosítása, hogy minden gyermek ki tudja aknázni a benne rejlő lehetőségeket, és vezető szerepet tudjon betölteni a társadalomban – legyen szó akár a méltányosságért és egyenlőségért folytatott küzdelemről, a demokrácia erősítéséről, akár a zöld és digitális kettős átállás elősegítéséről.

A világ szinte valamennyi állama által ratifikált, elfogadott ENSZ Gyermekjogi egyezménye elismeri, hogy minden gyermeknek joga van a lehető legjobb életkezdéshez, a boldogságban és egészségben való felnövekedéshez, valamint ahhoz, hogy teljes mértékben kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket. Ez magában foglalja a tiszta és egészséges bolygón való élethez, a védelmező és gondoskodó környezethez, a pihenéshez, a játékhoz, a kulturális és művészeti tevékenységekben való részvételhez, valamint a természeti környezethez és annak tiszteletben tartásához való jogot. A családok és a közösségek is meg kell, hogy kapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy biztosíthassák a gyermekek jóllétét és fejlődését.

Még mindig túl sok gyermek jogai sérülnek súlyosan és rendszeresen. Például, a gyermekek továbbra is ki vannak téve az erőszak különböző formáinak; sokan társadalmi-gazdasági kirekesztést és megkülönböztetést szenvednek el, a gyermekek véleményét gyakran nem veszik eléggé figyelembe a számukra fontos kérdésekben.

Ahogyan a Gyermekjogi Stratégia fogalmaz, a „Covid19-világjárvány súlyosbította a meglévő kihívásokat és egyenlőtlenségeket, és újakat hozott létre. A gyermekek még inkább ki lettek téve a kapcsolati erőszaknak, az online bántalmazásnak és a kizsákmányolásnak, valamint az internetes megfélemlítésnek és nőtt az interneten megosztott, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok száma. Az eljárások, például a menekültügy vagy a családegyesítés terén, késedelmet szenvedtek. A távtanulásra való átállás aránytalanul nagyobb mértékben érintette a nagyon fiatal gyermekeket, a sajátos nevelési igényű gyermekeket, a szegénységben élőket, a marginalizált közösségekben élő (például roma) gyermekeket, valamint a távoli és vidéki térségekben élő gyermekeket, akiknek nincs internetkapcsolatuk és informatikai eszközeik. Sok gyermek így nem jut hozzá a nap legtáplálóbb étkezéséhez, valamint azon szolgáltatásokhoz, amiket az iskolák nyújtanak. A világjárvány a gyermekek mentális egészségét is súlyosan érintette, és a jelentések szerint nőtt részükről a szorongás, a stressz és a magány érzése. Sokan nem tudtak részt venni a fejlődésükhöz és jóllétükhöz elengedhetetlen sport-, szabadidős, művészeti és kulturális tevékenységekben.”

Jelen állásfoglalásunkban szeretnénk megerősíteni az EU Gyermekjogi Stratégiájának egyes pontjait, valamint kiegészítve - elsősorban a Gyermekjogi Bizottsághoz 2019-ben benyújtott gyermekjogi jelentésünk, valamint a 2021 márciusában az Emberi Jogi Tanácshoz benyújtott jelentésünk alapján - hazai vonatkozású megállapításokkal ajánljuk a javaslatokat a hazai döntéshozók figyelmébe.

Az állásfoglalás letölthető ide kattintva.