Újabb országokkal bővült az intézmények kiváltásáért, a gyermekotthonok bezárásáért és a családok megerősítéséért folytatott európai kampány

maciEurópában becslések szerint több százezer gyerek nő fel gyermekotthonokban, pontos adataink sincsenek erről. Az intézményi ellátást a személytelenség, a merev napirend, „zárt ajtók” és a melegség hiánya jellemzi többnyire. Nem figyelnek oda, vagy nem tudnak odafigyelni a gyerek egyéni szükségleteire, legfőbb érdekére. 

 

 

Ennek lesújtó következményei vannak mind a gyerekek, és családtagjaik, mind pedig a társadalom számára. A napokban elindult az „Opening Doors for Europe's Children” nemzetközi kampány második szakasza, - ( Kulcs a Jövőhöz – Adjunk esélyt minden gyereknek Európában melynek célja, hogy megvalósuljon az intézmények kiváltása a gyermekvédelmi szakellátásban. Ez nem kizárólagosan a gyermekotthonok bezárását jelenti, hanem elsősorban egy olyan paradigmaváltást és gondolkodásmódbeli változást feltételez és igényel, amely a gyermeki jogokra és az ellátás minőségére helyezi a hangsúlyt. Az intézménykiváltási folyamat véghezvitele együtt jár a gyermekvédelmi rendszer átfogó átalakításával, amelynek első lépése valamennyi családsegítő és szülőtámogató szolgáltatás megerősítése annak érdekében, hogy a gyerek családból történő kiemelése csak a legvégső lehetőség legyen. Az intézményekben élő gyerekek túlnyomó többségének élnek a szüleik. A gyerek családból történő kiemelésének okai között gyakran szerepel a szegénység, a fogyatékosság, a hátrányos megkülönböztetés. A családok támogatásával, a közösségi alapú szolgáltatások erősítésével ugyanakkor sok esetben megelőzhető lenne a gyerekek nevelésbe vétele, hiszen ha a segítő szolgáltatásokat igénybe tudnák venni a családtagok, akkor többnyire gondoskodni tudnának a gyerekeikről.  Ha azonban a gyerek kiemelése elengedhetetlen, akkor biztosítani kell neki a személyre szabott ellátást, amely a gyermekotthonban nem lehetséges.

 

Az intézményekbe került gyerekeket a társadalom megbélyegzi, elszigeteli, és a rendszer gyakran nem támogatja, de legalábbis nem segíti elő a kapcsolattartást a vér szerint szülőkkel. Előfordul, hogy a testvéreket nemük, életkoruk alapján, vagy fogyatékosság miatt elválasztják egymástól, ami tovább rombolja a gyerek identitástudatát, kapcsolatrendszerét, kötődését. A csecsemők már nagyon hamar megtanulják, hogy nincs értelme sírniuk, mert senki nem vigasztalja meg őket. Az intézményi ellátás kivétel nélkül árt a gyereknek, súlyosan sérül a fizikai, kognitív és érzelmi fejlődésük, és egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy strukturális agyi változásokat idéz elő, és az agy működése is módosul azoknál a gyerekeknél, akik gyermekotthonokban töltenek el hosszabb-rövidebb időt. A szakellátásban élők többsége gyengén tanul, kudarcos az iskolában, nincsenek bizalmi kapcsolataik, sokan válnak közülük az emberkereskedelem áldozatává. 

 

Az ellátórendszer elhagyása után többen lesznek munkanélküliek, hajléktalanok, depressziósak. Jellemző, hogy egyedülálló szülők lesznek, és gyerekeik közül is többen kerülnek az állam gondozásába, megismétlik a szüleik sorsát, mivel ők nem ismernek más nevelési, gondozási mintát, nem tudnak önálló életet, elfogadható körülményeket teremteni.

 

Az intézményi ellátórendszer drága, nem hatékony, és visszatartja azoknak a megelőző szolgáltatásoknak a fejlesztését, amelyek a rászoruló családokat támogatnák. A gyermekotthonok megszüntetésével források szabadulnak fel a megelőző és közösségi szolgáltatásokra, illetve a magas színvonalú családi alapú alternatív ellátásokra.

 

A kampány résztvevői támogatják a nemzeti erőfeszítéseket, hogy a gyermekvédelmi rendszer a családokat segítse, és magas színvonalú családi és közösségi alapú ellátást biztosítson a gyerekeknek, illetve szüleiknek. A kampány részeként figyelemmel kísérjük az uniós források felhasználását, és megvizsgáljuk, hogy a különböző támogatások hogyan és hol tudják befolyásolni nemzeti szinten az intézeti ellátás kiváltását, a kitagolást. Kedvező fejlemény, hogy 12-ről 15-re emelkedett a kampányban résztvevő országok száma. Spanyolország, Belgium és Ausztria csatlakozása azt a tényt támasztja alá, hogy nem csupán kelet-közép európai ügyről van szó.

 

Az „Opening Doors for Europe's Children a jelenlegi menekült és bevándorló válsággal összefüggésben hangsúlyozza, hogy a kísérő nélküli kiskorúaknak, és az összes migráns gyereknek biztosítani kell a családi jellegű ellátást az intézményivel szemben. Egyúttal felszólítjuk az Európai Uniót és az európai kormányokat, hogy támogassák az intézménykiváltást a gyerekek szebb és sikeresebb jövője érdekében.

 

A nemzetközi kampányban részt vevő országok:


•       Ausztria
•       Belgium
•       Bosznia-Hercegovina
•       Bulgária
•       Észtország
•       Görögország
•       Magyarország
•       Lettország
•       Litvánia
•       Moldova
•       Lengyelország
•       Románia
•       Szerbia
•       Spanyolország
•       Ukrajna

 

A magyarországi kampányt a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület koordinálja, a Gyermekjogi Koalíción belül. További információk: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát." target="_blank">

 

 


[1] Herczog Mária (2013): Szakellátásban élő gyerekek és a korai iskolaelhagyás 

http://oktataskepzes.tka.hu/content/documents/Projektek/2013/QALL/qall_szakellatas_esl_herczog_maria.pdf

Csurgó Bernadett, Hodosán Róza, Rácz Andrea, Szombathelyi Szilvia (2012): Gyermekvédelemben nevelkedettek társadalmi integrációs esélyei http://rubeus.hu/wp-content/uploads/2013/09/24428_gyermek_es_ifjusagvedelmi_tanulmanyok_elso_kotet.pdf

[1] Kulcs a Jövőhöz – Adjunk esélyt minden gyereknek Európában  http://www.csagyi.hu/projektek/befejezett/kulcs-a-jovohoz-kampany