Az asszony ezért nem tudta, mit jelent a rövidítés, így nem ment vissza, később pedig belehalt a betegségbe.

Ábrahám László műhibaperekre szakosodott ügyvéd négy éven át pereskedett a kórházzal, és a Kúria nemrégiben, helybenhagyva az elsőfokú ítéletet, ötmillió forintot ítélt meg az asszonynak, akinek a nem megfelelő tájékoztatás miatt nagyon későn kezdték el a kezelését. A nő azonban már nem érhette meg, hogy igazat adtak neki, a daganat következtében nemrég elhunyt.

Az asszonyt ellátó nőgyógyász egy sebészhez irányította, aki annyit mondott, nem daganat, csupán egy vakarásos sérülés okoz neki kellemetlenséget.

Ő fertőtlenítővel kezelte a területet, hazaküldte a nőt, akinek leletén annyi szerepelt, hogy „kontroll p. e.”. Hiába voltak fájdalmai, nem ment vissza a rendelőbe, nem tudta, mekkora a baj. Felkeresett egy másik orvost, aki továbbirányította egy újabb szakértőhöz, és mire megoperálták, már jelentősen elterjedt a rák a szervezetében, ezért nem gyógyult fel a betegségből. Az ügyvéd szerint a magyar jogrendben nincs olyan utalás, hogy a p. e. azt jelenti, hogy panasz esetén. Ezt kötelesek alaposan megmagyarázni a betegnek, ám mivel ebben az esetben ez elmaradt, a kórház köteles fizetni. Az ötmillió forintot az asszony családja kapja majd meg.

Ábrahám László beszélt arról is: sok olyan esettel találkozik, mikor a problémát az okozza, hogy a beteget nem tájékoztatták megfelelően, nem értették az orvostól kapott leleteket, zárójelentést. Előfordul, hogy betegek csak azért keresik meg, hogy segítsen nekik értelmezni a leírtakat. – Ebben persze nem vagyok kompetens, ilyenkor a háziorvoshoz irányítom a beteget – szögezte le az ügyvéd.

Arra a kérdésre, miképpen lehetne elérni, hogy megváltozzon a jelenlegi gyakorlat, és pontosan mire volna ehhez szükség, az ügyvéd úgy válaszolt: elegendő volna, ha annyit módosítanának az egészségügyre vonatkozó törvényben, hogy a betegtájékoztatásra vonatkozó szövegrészbe a közérthető szó is bekerüljön. Így közérthetően kellene tájékoztatni a beteget arról, hogy mi a baja, milyen terápiát alkalmaztak nála, és mi a további teendője. Nem elég azonban, ha mindezt szóban teszik, ugyanis ha ezt követően a beteg hazavisz egy latin szavakkal teletűzdelt leletet, abból már semmit sem fog érteni. A leleteken szerinte arra volna szükség, hogy a hivatalos, orvosi szakszöveg mellett legyen egy pluszbekezdés, ahol közérthetően le lenne írva a beteg állapota, a kezelés módja és a további teendők.

Az emberek részéről nagyon is megvolna az igény arra, hogy megértsék a saját orvosi papírjaikat, erre már a piac is felfigyelt, ugyanis jó néhány, ezt az igényt kielégítő mobil alkalmazást is létrehoztak. Ezek célja, hogy segítsen közérthetőbbé tenni a szaknyelvet.

A témában egyébként a múlt heti kormányinfón Lázár János is megszólalt. A Magyar Idők írt arról szombaton, hogy az ombudsmanhoz fordul Lázár János annak érdekében, hogy a zárójelentéseket és a leleteket magyarul is megismerhessék a betegek. A lap szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírói felvetésre azt mondta: alapjogi kérdés, hogy a betegnek joga van megismerni a betegségével kapcsolatos információkat. A lap azonban nem pontosan tájékoztatott. Lázár János ugyanis szó szerint így fogalmazott: „Ha gondolják, meg is kérdezem az ombudsmant, hogy mit gondol arról, hogy a betegnek milyen tájékoztatáshoz van joga.” Vagyis: ha gondolják. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala érdeklődésünkre hangsúlyozta, hogy hétfő délelőtt 10 óráig nem érkezett ilyen témájú megkeresés a Miniszterelnökségtől.

Kitértek arra is: a betegnek alkotmányos joga, hogy rendelkezzen a rá vonatkozó egészségi információkkal és azok következményeivel, mégpedig a számára érthető és személyes döntéseit lehetővé tevő módon. Ezt szolgálja az orvos személyes tájékoztatása, amikor a beteg megkapja a szóbeli magyarázatokat és felvilágosításokat az állapotáról, valamint a szükséges kezelésekről, beavatkozásokról. Akkor sérülnek a beteg alapvető jogai, ha a tájékoztatás elmarad vagy nem teljes körű.

A témával kapcsolatban kerestük az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot, szerettük volna megtudni, hogy a betegek jogaival foglalkozó szervezet mit gondol arról, hogy a páciensek számára érthetetlenek a leletek, orvosi papírok, és ez akár az egészségük rovására is mehet, ám nem kívántak nyilatkozni.

Korábban Donáth Tibor, a Semmelweis Egyetemfotó: sxc.hu Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet professor emeritusa a témában úgy nyilatkozott: az orvoslásban sokáig mindenütt a latint használták, így Magyarországon is. Ám mára a világ számos pontján, többek között Amerikában és számos nyugat-európai országban is anyanyelven írják fel még a recepteket is a közérthetőség miatt. A Semmelweis Híreknek a professzor arról beszélt: a magyar orvosi nyelv jóval fontosabb, mint korábban, hiszen mára jogi követelmény a betegek megfelelő tájékoztatása, ami itthon csak magyar nyelven lehetséges, ráadásul egyre nagyobb igény van az érthető tudományos közlésre is.

Ez a cikk a Magyar Nemzetben jelent meg

Szerző: Kuslits Szonja

fotó: sxc.hu