Az intézkedés magyarázataként elhangzottak kérdéseket vetnek fel. Például azt, hogy vajon a határozat előkészítésében milyen szakemberek vettek részt vagy az, hogy készültek-e szakmai, pénzügyi hatástanulmányok az intézkedéssel kapcsolatban, stb.?

Bennem megszülettek a válaszok s ezek közül is a legerősebbé – a nyilatkozatokban fellelhető ellentmondások miatt – a kastélyok nagy keletje vált. Ezt látszik alátámasztani az, hogy az államtitkár szerint „további 12-13 olyan kastély vagy nagy intézmény van még, ahol 2019-ig megszüntetik a gyermekvédelmi szolgáltatást, erre 4,3 milliárd forint áll rendelkezésre

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/bezarjak_a_foti_gyermekvarost.628097.html 

Nézzük csak!

Az államtitkár a döntés indoklásaként elmondta, hogy: „megszűnnek a nagy, zsúfolt, korszerűtlen gyermekotthonok, azokat kiváltják kisebb lakásotthonokra."  

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/bezarjak_a_foti_gyermekvarost.628097.html

Továbbá elmondta azt is, hogy:

 „jelenleg négy gyermekvédelmi szolgáltatást biztosít a gyermekváros. Huszonnégy férőhelyen különleges ellátásban azok részesülnek, akik tartósan betegek, fogyatékosak és három évnél fiatalabbak, ez a tevékenység Hatvanban folytatódik. A speciális gondozást igénylő gyermekek esetében harminckét férőhely áll rendelkezésre, ezek két részre bontva Zalaegerszegre és Kalocsára kerülnek. Az említett két szolgáltatás mellett a kísérő nélküli kiskorúak, a migráns gyerekek ellátóhelyeként is működött az intézmény.”

Elmondta még azt is, hogy:

„a kormány szeretne szakítani azzal az 1950-es évekből származó gyermekvédelmi szemlélettel, miszerint az állami gondozottak számára az a megoldás, ha a város határában, a helyi település lakosságától, társadalmától távol, egy külön telken egy külön társadalmat hoznak létre.”

És akkor mi is a helyzet Fóton?

Fót város közepén, a néhai Károlyi István gróf – ma már csak 40 hektáros, ősfás, terápiás jellegű birtokán – kialakított intézményben „az 1980-as évek végétől a társadalomban zajló változások hatására szükségszerűen megindult a magyar gyermekvédelem átalakítása. A korábbi túlhangsúlyos közösségi nevelés elsődlegességére alapozó gondozó-nevelő munkát egyre inkább felváltotta egy családközpontú individuális nevelés, ami egyben azt is jelentette, hogy a nagy létszámú intézményeket fokozatosan felváltották a jóval kisebb, családias jellegű ellátási formák”.

„Az 1990-es évek elején elkezdődött a lakásotthonos, családias szerkezetű, a gondozottak egyéni szükségleteihez igazodó ellátás feltételeinek és gyakorlatának kialakítása. Az átalakítási folyamatában végső célként egy alapjaiban humanisztikus, család és gyermekközpontú, szükségletorientált gyermekvédelmi szakellátás kialakítása volt a cél.

A 2000-es évek elején a Károlyi István Gyermekközpontban közel száz gyermek és fiatal élt, 7 családias jellegű gyermekotthoni-csoportban, illetve lakásotthonokban. E csoportok összetétele 8-12 fős, koedukált, széles korhatárú. A csoportok közvetlen élettere 100-120 négyzetméteres és rendelkezik minden adottsággal, ami az önálló életvitel alapjainak elsajátításához szükségesek. A gondozottak a mindennapi gyakorlatban sajátítják el és gyakorolják azokat az életvezetési technikákat, szokásokat, normákat, amelyek nagykorúságuk elérésével elengedhetetlenek az önálló életvezetéshez, társadalmi beilleszkedésükhöz.”

http://www.wp.kigyk.hu/az-intezmeny-tortenete/

2005-2008 között kialakításra került 24 fő befogadására alkalmas Különleges Gyermekotthon, mely három, különálló épületben 8-8 tartósan beteg és/vagy fogyatékkal élő gyermek ellátására vált alkalmassá.

2010-től működik az előző önálló gyermekotthontól kb. egy kilométeres távolságra a Speciális Gyermekotthon. Ez az intézmény országos hatáskörű, 32 speciális szükségletű gyermek befogadását hivatott ellátni 4 db 8 fős csoporttal.

Az említett két intézmény mellett működik még egy, a hazánkba kísérő nélkül érkező kiskorúakat ellátó, 32 férőhelyes gyermekotthon. Nagyobb létszám esetén a férőhelyek száma, ezen épülettől külön álló csoportokban bővíthető – természetesen engedélyezett férőhelyeken.

Talán ennyit röviden a korszerűtlen, ötvenes éveket idéző gyermekvédelmi szellemiségről.

Megtudhatjuk azt is, hogy

„A negyedik szolgáltatást, az utógondozói otthonokat nem érinti az átalakítás, mivel ezek nem a gyermekváros területéhez kötődnek”

Fizikailag valóban nem, azonban az utógondozottak az „anyaintézményből” kerültek ki, továbbra is kapcsolatot ápolnak az őket előzetesen gondozó felnőttekkel.

A kastély parkja látogatható a gyermekek és a bent lakók életének tiszteletben tartása mellett kialakított látogatási rend szerint. A Gyermekközpontban élő gyermekek részt vesznek a városi, a várossal közösen rendezett rendezvényeken.

A Gyermekközpont maga is szervez már-már hagyományossá váló kulturális és szabadidős találkozókat, szakmai programokat, melyeken fogadják az ország területén gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekeket.

„Tavaszi hadjárat” az 1848-49-es történelmi eseményeket idézi, honvédelmi szellemi és ügyességi kalandjátékkal. Ezen a rendezvényen a javítóintézetekben, speciális gyermekotthonokban elő gyermekek csapatai mérhetik össze tudásukat.

Az „Országos Nyárköszöntő Fóti Gyermekfesztivál” a 40 hektáros parkban számos kulturális, ismeretterjesztő, szemléletformáló, sport és szórakoztató programmal várta a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerében nevelőszülőknél, gyermekotthonokban, lakásotthonokban nevelkedő gyermekeket, valamint az őket kísérő felnőtteket.

Sok éves hagyományra tekint vissza az intézmény „születésnapját” megelőző, lombsepréses társadalmi nap, ahol a Gyermekközpontban élőkön, dolgozókon kívül részt vesznek a területen működő iskolák és a város polgárai is.

Minden év november 15-én ünnep szentmisével indul a „születésnap”, melyet az intézmény valamennyi egykori, és jelenlegi gondozottjáért, munkatársáért ajánl fel a plébános atya. A nap folyamán számos kulturális, sport és szakmai programmal emlékeznek meg a „Gyermekváros” alapításáról a jelenlegi és volt gondozottak, dolgozók. Fáklyás emléksétára indulnak, ahol megkoszorúzzák Dr. Barna Lajos alapító igazgató, valamint az intézmény életében jelentős szerepet betöltő elődök emléktábláit. A névadó Károlyi István domborművénél az elmúlt évben kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyermekek vehetnek át díjakat a kastélyban élő grófi pártól.

A nap zárásaként az ünneplésre érkező volt gondozottak filmvetítésekkel és kötetlen beszélgetésekkel idézik meg a múltat.

Vagyis hol van itt „a város határában, a helyi település lakosságától, társadalmától távol, egy külön telken egy külön társadalom”, a „gyermekvárosi” túlzsúfoltság? A Gyermekközpont működéséről, a gyermekek életéről bárki információkat szerezhet a honlapon.

Ami pedig a sötét jövőt illeti!

A Különleges Gyermekotthonban élő gyermekeket Hatvanban kívánják elhelyezni. Ehhez azonban tudni kell, hogy a gyermekek jelenleg sérülés specifikus ellátásuk érdekében naponta járnak be budapesti intézményekbe az intézmény alapítványa és a támogatók által biztosított speciális, kerekes székek szállítására alkalmas mikrobuszokkal. Hogyan fogják ezt megtenni Hatvanból a téli fagyban, a nyári hőségben? S vajon mennyibe kerül majd, ha valóban továbbra is Budapesten tanulhatnak ezek a gyermekek?

A Speciális Gyermekotthonba beutalt gyermekek a sajtóközlemény szerint Kalocsára és Zalaegerszegre kerülnek. E két gyermekotthon már a törvényben megengedett legmagasabb létszámmal működik, 48 fős. Hol fogják a most megszüntetni kívánt harminckét fő elhelyezését biztosítani – ha már a zsúfoltság megszüntetése a cél? A jelenlegi 128 férőhely már régen nem elegendő. Mindhárom intézményben jelentős várólisták vannak. Az otthonok szakemberei régóta azzal küzdenek, hogy a beutalások – részben köszönhetően a várólistán parkolásnak – lényegesen később történnek meg, mint ahogyan az kívánatos lenne. Ez idő alatt a beutalásra váró gyermekek személyiség- és viselkedésállapota csak tovább romlik, ezzel nehezítve a terápiás szolgáltatások eredményességét. (Fótra már egy ideje nem is helyeznek el gyermekeket.?)

A Fóton tartózkodó, kísérő nélküli migráns kiskorúak elhelyezéséről, „az államtitkár azt mondta: maradnak a gyermekvédelmi ellátásban, de hogy az ellátásuk hol történik majd, az attól függ, hogy a kormány hol létesít befogadóállomásokat.

http://magyaridok.hu/belfold/megszunik-foti-gyermekkozpont-1338805/

A területen élő gyermekek számára még egy nagyon fontos látszik elveszni az intézkedés nyomán. Valódi együttélés valósult meg itt fogyatékkal élő, magatartászavaros, külföldi gyerekek között. Együtt voltak a közös rendezvényeken, segítették egymást. Verseny alakult ki a kerekes székesek rámpákon való felsegítésében, a környezetük rendezésében. Ez az élmény, szemléletformálás nem pótolható.

„Tuzson Bence elmondta, hogy a gyermekvárosnak eddig helyet adó Károlyi-kastély épületéhez illő funkciókat – félmilliárdos felújítás után – a lakossággal közösen szeretnék megtalálni.”

Sokan tiltakoznak a Gyermekközpont bezárása ellen. Ez egy igazán szép cél. Ám ezen tiltakozások mögött gyakran már csak a kastély és parkja miatti aggódás hallható. Nem esik szó a szakmai ellenérvekről, a gyerekekről, az itt dolgozókról, a területen élő idős kollégákról, az érzelmileg az intézményhez erősen kötődő, azt támogató volt növendékekről. Ehhez persze nem is a helyieknek kellene, hogy véleménye legyen – a szakma pedig megint csak hallgat.

Hogy a lakossággal közösen szeretnék megtalálni a kastély és parkja funkcióját, ezt elhiszi valaki? Gyanítom, a tiltakozók sem.

Szerző: Prokai Judit

fotó: Fila József