Az alapvető jogok biztosa a gyermekek jogellenes külföldre vitelének megelőzéséért

Policeman and childA hiányos, bizonytalan magyar szabályok és az azokat követő hatósági gyakorlat nem biztosítja megfelelően, hogy megelőzhető legyen a gyermekek jogellenes külföldre vitele. Mindez sérti az érintett szülők és a gyermekeik jogait – állapította meg Székely László. Az alapvető jogok biztosa átfogó vizsgálatának jelentésében a szabályozás felülvizsgálatát, az ilyen ügyekkel foglalkozó szakemberek képzését, a külföldre költöző szülők jobb tájékoztatását, valamint a mediáció szélesebb körű igénybe vételét sürgeti.

 A jogellenes külföldre vitel azt jelenti, hogy az egyik szülő a gyermeket önhatalmúlag, a másik szülő beleegyezése nélkül és a felügyeleti jogait sértve elviszi az országból vagy a másik országban visszatartja. A jogellenes külföldre vitel az azt átélő gyermekek és szülők számára egyaránt megterhelő, a nemzetközi dimenzió pedig csak fokozza a gyengébb fél kiszolgáltatott helyzetét. Az ombudsman vizsgálatát az indokolta, hogy a hivatalához érkező jelzésekből, beadványokból kiderült: növekszik a jogellenes külföldre viteli ügyek száma, közben pedig hiányosak a magyar hatóságok munkatársainak szabályismeretei, és az érintett – esetleg külföldön élő, dolgozó – szülők is tájékozatlanok.

 

A jelentés rámutat, hogy a Magyarországon is irányadó nemzetközi jogi standardokat a Hágai Gyermekelviteli Egyezmény rögzíti, emellett uniós tagállamként kötelező figyelemmel lenni a szülői felelősséget szabályzó Brüsszel II. rendeletben foglaltakra is. A jogellenes külföldre vitel esetében követendő eljárás magyar végrehajtási szabályait egy 1988-as miniszteri rendelet tartalmazza. A biztos kérdéseire küldött válaszában az igazságügyi miniszter is elismerte, hogy a rendelet elavult, hiányos, a vizsgálat pedig azt is alátámasztotta, hogy a szabályozás olyan ellentmondásokat vet fel, amelyeket a hatósági és bírósági szervek értelmezéssel nem képesek feloldani. Az ombudsman minderre utalva megállapította, hogy a kialakult helyzet szemben áll a jogbiztonság követelményével, továbbá felveti annak a veszélyét, hogy a gyakorlatban sérül a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elve.

 

A jelentés kitér rá, hogy a gyermek külföldi tartózkodási helyét kijelölő gyámhatósági eljáráshoz a hatályos szabályozás szerint kötelezően be kell szerezni egy környezettanulmányt, ami sok időbe telhet. Az ilyen időveszteség számos ügyben könnyen oda vezethet, hogy az egyik szülő nem várja be a döntést és jogellenesen külföldre viszi a gyermekét. Kiderült, hogy a külföldre költözni kívánó szülőnek a kérelméhez csatolnia kell egy iskolalátogatási igazolást is, ami eleve félreértésekhez vezethet: az iskolalátogatási igazolás elvárása ugyanis feltételezi, hogy a gyermek már külföldön van és ott beíratták egy iskolába, ám ez már önmagában is megvalósíthatja a jogellenes külföldre vitelt.

 

Székely László ombudsman szerint az jelentené a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárást, ha a gyámhatósági határozathozatal során egységessé válna a jogellenes külföldre vitelről szóló figyelemfelhívó tájékoztatás. Kiemelte, hogy komoly jelentősége volna annak, ha a szülőket érdekeltté lehetne tenni a minden fél érdekét szem előtt tartó közvetítés, vagyis a mediáció tényleges, érdemi igénybevételében, és rendelkezésre állnának ilyen szolgáltatások. Aggályokat vet fel továbbá, hogy az érintett szakemberek nagyobb része csak ritkán és szűk körben kaphat olyan szakirányú képzést, illetve továbbképzést, amely segíthetné a jogellenes külföldre vitel megelőzését. Indokolt volna, hogy a gyermekekkel dolgozó szakembereknek egységes szakmai protokoll, illetve szakmai kézikönyv készüljön a jogellenes külföldre viteli ügyeket potenciálisan előidéző helyzetekről, azok megelőzéséről. Időszerű lenne egy ismeretterjesztő, on-line hozzáférhető, közérthető tartalmú kézikönyv elkészítése az érintett, külföldön dolgozó, illetve külföldre költöző személyek számára.

 

Az alapvető jogok biztosa az igazságügyi miniszternél kezdeményezte a Hágai Gyermekelviteli Egyezmény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet komplex felülvizsgálatát, az emberi erőforrások miniszterét pedig felkérte, hogy tekintse át a gyermek külföldi tartózkodási helyének gyámhatósági kijelölése esetén elvárt igazolásokat előíró szabályokat és újítsa meg a jogellenes külföldre vitel hatékony megelőzésével kapcsolatos szakmai, oktatási anyagokat. A biztos javasolta a megyei és a fővárosi kormányhivatalok vezetőinek, intézkedjenek, hogy az irányításuk alá tartozó gyámhatóságok eljárásuk során adjanak figyelemfelhívó tájékoztatást a külföldre vitel szabályairól, valamint gondoskodjanak arról, hogy az egyes gyámhatóságok munkatársait képzéseken és továbbképzéseken folyamatosan informálják a jogellenes külföldre vitel megelőzését szolgáló szabályokról.

 

Az ombudsmani jelentés részletes szövege itt érhető el.

Tovább a kategóriában: « Tavaszi mediátor képzés