Cikkajánló - Megvan, miért keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak

work

Kevesebbet dolgoznak, kevesebbet túlóráznak, alacsony bérű ágazatokban foglalkoztatják őket, rosszabbul érvényesítik érdekeiket, előítéletek áldozatai – és még a látszólag semleges adórendszer változásai is sújthatják őket. Ők a magyar munkaerőpiacon jelen lévő nők. Egy teljes konferenciát szenteltek a magyar és európai férfi-nő bérkülönbségek okainak feltárására.- írja a Napi Gazdaság.

 

Nincs változás a férfi-női bérezés közti különbségben, ezt mutatják évek óta a hazai és a nemzetközi kutatások eredményei. Bérkülönbségek napja néven rendeztek a nőnap apropóján konferenciát a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával a férfiak és nők közti fizetési differenciák lehetséges okairól, az esetleges jó gyakorlatokról és megoldásokról az MSZOSZ székházában. A körkép alapján nem jó ma nőnek lenni a magyar munkaerőpiacon, ahol 17,6 százalékkal keresnek a férfiaknál kevesebbet. Ez nagyjából az EU-átlaghoz közelít, az osztrák nők viszont negyedével visznek haza kevesebbet férfitársaiknál. Az előadások igyekeztek körbejárni a miérteket és a hogyanokat.

 

Koncz Katalin, a Corvinus Egyetem tanára a magyar helyzetet értékelte. A felmérések alapján a magyar nők mennyiségileg kevesebbet dolgoznak (főfoglalkozásban a férfiak munkaidejének 90 százalékát), kevesebbet túlóráznak (a férfiak teljesítményének 64 százalékát), jövedelemkiegészítő tevékenységgel is kevesebbet foglalkoznak, átlag a férfiak idejének 69 százalékát.

 

A kutatások szerint nem végeznek a férfiakkal azonos "minőségű" (szakképzett) munkát a női munkavállalói népesség egészét tekintve, bár a felsőoktatásban ma már több nő tanul, mint férfi. Őket sújtja viszont a gyereknevelés miatt megszakított életpálya, és ők tevékenykednek a rosszabbul fizetett ágazatokban.

Tovább a teljes cikkre foto: sxc.hu

 

Koncz Katalin szerint a nők által végzett munka kétharmadát, a férfiak által végzett munka egynegyedét nem honorálja a társadalom. A szubjektivitás szinte mindig a férfiak oldalán áll: a nőnek bizonyítania kell azt is, amit a férfiról vélelmeznek. Egyetemi előléptetéskor egy nőnek akár 6-8 évet is várnia kell, a férfi "családfő" szerepe miatt sokszor észre sem veszik, hogy többször részesítik őket jutalomban vagy több béren kívüli juttatásban részesülnek.

 

(...)

 

Ha nem lenne diszkrimináció, a nők keresnének többet!


Borbély Szilvia az adatgyűjtés, adatelemzés fontosságára hívta fel a figyelmét. Nemrég a www.berbarometer.hu projektben mérték fel 10 ezer fő (férfiak és nők) fizetését és munkaerőpiaci helyzetét. Az adatbázis tartalmazza az ágazatot, a foglalkozást, képzettséget, fizetést, tapasztalatot, gyerekszámot és számos más fontos adatot. A felmérés megdöbbentő következtetésre jutott: ha nem létezne diszkrimináció, a nők keresnének többet, így viszont kevesebb bért és béren kívüli juttatást kapnak. A kollektív megállapodásokkal lefedett "hagyományos iparágakban" jobb a helyzet, ahogy a közszférában is. Az oldal ma is működik, legkérdezhetőek egyes ágazatok, beosztások átlagos fizetési szintjei (állásinterjú előtt érdemes megnézni). Nemzetközi szinten a www.wageindicator.org oldal adja az éves jelentések adatállományát.

 

Rajcsányiné Gróf Gabriella adószakértő a hazai adózás esetleges hatását vizsgálta a női-férfi bérek vonatkozásában. Mivel nincsen családi adózás (a szakértő szerint nem is adottak a feltételek rá), elvileg férfit és nőt ugyanúgy érint a személyi jövedelemadó-kötelezettség. A nők mégis rosszul járhatnak - az alacsony bérű nők elvesztették a 2002 óta alkalmazott adójóváírást, miközben a kompenzáció sok ágazatban bizonytalan. Ráadásul volt, ahol a családi kedvezményre hivatkozva kaptak kisebb emelést a gyerekesek. Az apák pedig már csak a bérkülönbségek miatt sem mennek gyesre, gyedre, hiszen a család és ők is rosszul járhatnak.

 

Egyedülálló, vidéki anyák hátrányban


A családi adókedvezmény általában kétkeresős családmodellt igényel, de a három gyerekre szóló kedvezményt még így is csak az igazán magas jövedelműek tudják kihasználni. Az egyetlen járulékkedvezménnyel kecsegtető lehetőség, amelyet részmunkaidős kismama foglalkoztatásával kaphat a munkáltató, csak szűk körben "éri meg", más foglalkoztatási kedvezmény jelenleg nincs. Az adószakértő elsősorban nem további kedvezményeket, inkább a kiszámíthatóságot, tervezhetőséget, transzparenciát, mivel sok külföldi munkáltató főleg ezek hiányát sérelmezi. Az pedig sok szakértő által vitatott, hogy a családtámogatásokat feltétlenül az adórendszeren keresztül kellene megvalósítani.

 

Az Orbán-kormány és a női ügyek


Kemény kritikát fogalmaz meg össszefoglalójában Juhász Borbála, amikor az Orbán-kormány férfi-nő társadalmi egyenlőségével kapcsolatos lépéseit elemezte. A gender ügyek a NEFMI hatáskörébe kerültek a kormány megalakulása után, ahol végül a Szociális, Család-és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Családpolitikai Főosztályán kötöttek ki, a korábban foglalkoztatott szakértőket elküldték. A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanácsa , amely 2009 óta havi rendszerességgel ülésezett, az új kormány megalakulása után többé egyszer sem ült össze, de olyan terv is volt, hogy a Tanácsba egyházak képviselőit is delegálnák. Az Európai Tanács magyar elnöksége (2011 első felében) nem szorgalmazta, hogy az Európai Parlament által előzetesen támogatott Európai Anyasági Szabadság irányelvet megszavazzák, a javaslat végül elbukott.

 

Az új Munka Törvénykönyve végül részlegesen megtartotta az anyák védelmére vonatkozó szabályokat, ám kimaradt az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, a gyermekintézmények térítési díjai pedig folyamatosan emelkednek. Az új Civil Törvény pedig a női civil szervezetek egy részének jelentheti, hogy elveszítik közhasznú státuszukat, ami az előfinanszírozott állami forrásoktól is elvágja őket. A bántalmazott nőket segítő kríziscentrumokban a férőhelyek felét megszüntették, a családpolitika egyetlen célja pedig Juhász Borbála szerint a demográfiai mutatók javítása lett.

 

Tovább a teljes cikkre

foto: sxc.hu