Brutális akciókkal próbálják a tálibok megakadályozni, hogy a lányok is járjanak iskolába Afganisztánban. Hiába ülhetnének 2001 óta újra az iskolapadba, a tálibok mindent megtesznek, hogy elvegyék a kedvüket a tanulástól: megmérgezik őket, rájuk gyújtják az iskolát, vagy savval öntik le az arcukat. Az afgán rendőrség a tálibokra mutogat, a tálibok hárítanak, a lányok közben furcsa iskolai hadszíntéren találják magukat, és nincs sok esélyük a győzelemre. - írja az origo.hu.
A sajtóban megjelent hírek szerint a tálibok az elmúlt hónapokban egy nem túl harcias célcsoportot vettek célba Afganisztánban: az iskolás lányokat. Néhány helyen egyszerűen bezáratták az iskolákat, amelyek lányokat is beengedtek az osztályokba. Máshol krimibe illő módszerekkel próbálták meg távol tartani őket a tankönyvektől: felgyújtották az intézményeket, és egész osztályokat mérgeztek meg. Néhány keményvonalas iszlamista pedig szemtől szemben vette fel a harcot a tanulni akaró veszélyes diáklányokkal, és savval öntötte le az iskolába sietőket.
Afgán iskolákból az elmúlt hetekben csaknem háromszázan kerültek kórházba mérgezéses tünetekkel. A tíz és húsz év közötti lányok fejfájásra, szédülésre, hányásra panaszkodtak, legtöbbüket azonban néhány óra kezelés után haza engedték a kórházból.
Az osztálytermek falait mérgező anyaggal fújták be - állította a CNN amerikai hírtelevíziónak az egyik rendőrségi szóvivő, aki a tálibokat tette felelőssé a történtekért. A rendőrség szerint a gondosan kivitelezett akció célja egyértelműen az volt, hogy elvegye a lányok kedvét az iskolától. "Az afgán emberek tudják, hogy a terroristák és a tálibok azért teszik ezt, hogy elijesszék a lányokat az iskolától. Csakhogy most a demokráciát építjük Afganisztánban, és azt akarjuk, hogy a lányok is tanuljanak, nem úgy, mint a kormány ellenségei" - mondta a szóvivő.
(...)
Az iskola mint hadszíntér
Az iskolák fontosságát jól jelzi, hogy a tálibok a megbuktatásuk után az oktatási intézményeket használták fel az új kormány elleni harcra. A 2001 utáni években tucatnyi diákot és tanárt megöltek, több száz iskolát felgyújtottak vagy erőszakkal bezárattak. Az iskolák elleni erőszak 2006-ban tetőzött. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet tanulmánya szerint a tálibok támadásait az oktatással és különösen a lányok oktatásával szembeni ideológiai ellenállás mellett más szempontok is motiválták. Az iskolák az ő szemükben sokszor magát a kormányzati vagy külföldi jelenlétet testesítették meg, de előfordult az is, hogy az intézményekben tanulók és dolgozók a helyi konfliktusoknak estek áldozatul. Az oktatási intézmények elleni támadásokkal megpróbálták megakadályozni azt is, hogy a kormányzat a tálib ideológiával ellentétes nézeteket terjesszen. A tálibok szemében az sem tette szimpatikussá az iskolákat, hogy választások idején ezeket az intézményeket sokszor szavazóhelyiségekké alakították át.
A táliboknak szembesülniük kellett viszont azzal, hogy az erőszakkampány nem hozta meg a kívánt eredményt, a falvakban ugyanis az emberek iskolába akarták járatni a gyerekeiket, így az intézmények felgyújtásával a tálibok aligha szerezhettek jó pontokat.
Egy, a tálibok oktatáshoz kapcsolódó viszonyát elemző jelentésből kiderül, hogy a tálibok felismerték: ha erőszakkal nem sikerül eltörölniük az iskolákat, jobban teszik, ha támogatják őket. A szerzők, Antonio Giustozzi és Claudio Franco szerint az afgán oktatási minisztérium belement az alkudozásba a tálibokkal annak érdekében, hogy ne zárják be az iskolákat. A megegyezések részeként megszűntek az iskolák elleni támadások, cserébe azonban a tantervben megjelentek a tálib elemek, sok helyen túlsúlyba került a vallásos oktatás, és a mollák is megjelentek óraadó tanárként az állami iskolákban.
Afganisztánban ugyanakkor sem infrastrukturálisan, sem a társadalmi szokások szintjén nem adott, hogy a lányok egyenlő eséllyel tanuljanak. Az iskolába járó afgán lányok túlnyomó többsége legfeljebb azt remélheti, hogy megtanul írni, olvasni és számolni - mondta az afgán oktatás perspektíváiról Wagner Péter. Ennek az az egyszerű oka, hogy Afganisztánban nincs elég középszintű iskola, és miután a lakosság nyolcvan százaléka vidéken él, már az iskolák megközelítése is gondot jelent.
Afganisztánban bármennyire jelentős változást hozott is a nők oktatása, a helyzetük országos szinten lényegesen nem változott, mert az afgán társadalom nem lett szekulárisabb, és az urbanizáció sem öltött olyan méreteket, amelynek a következményei a nők emancipálódásában is megmutatkozhattak volna - mondta Wagner Péter. Vagyis a lányok közül sokan tanulhatnak, de ezzel egyelőre nem sokra mennek, mert nem adottak a lehetőségek ahhoz, hogy előrelépjenek, esetleg egyetemen továbbtanuljanak - tette hozzá a szakértő.
Az ActionAid segélyszervezet nemrég készült felmérése szerint az afgán nők 86 százaléka tart a tálibok hatalomra kerülésétől. Minden ötödik megkérdezett aggódott a lányok oktatása miatt, de 72 százalékuk mondta, hogy az életük jobb, mint egy évtizeddel ezelőtt. Sokan azonban attól tartanak, hogy Hamid Karzai elnök a konzervatív országrészek szimpátiájának elnyerése érdekében feláldozza azokat a szabadságjogokat, amelyekkel az elmúlt években élhettek a nők. Ezek a szabadságjogok azonban a legelmaradottabb országrészekben nem sokat nyomnak a latban, ott ugyanis a nők kilencven százaléka ma is írástudatlan.
A teljes cikk itt érhető el.
foto:sxc.hu