Ezért is aggasztó, hogy a gazdasági válság különösen súlyosan érintette őket. 2011-ben mindössze 34 százalékuknak volt állása, ami az Eurostat által valaha feljegyzett legalacsonyabb érték. A munkanélküliségi adatok szintén a fiatalok észlelhetően nehezebb munkaerő-piaci helyzetéről tanúskodnak, hiszen a recesszió kezdete óta a fiatal munkanélküliek száma 1,5 millióval emelkedett és 2011-ben elérte az 5,5 milliót (21 százalékot).

Noha a statisztikák aggasztóak, már csak azért sem tükrözik megfelelően a fiatalok helyzetét, mert sokan közülük diákok, vagyis nem minősülnek munkaerőnek. Ezért az Európai Unió politikusai egyre inkább a „nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő" személyeket összefogó úgynevezett NEET-koncepciót alkalmazzák. A meghatározás lényegében magától értetődő: azokra utal, akik állástalanok, nem vesznek
részt képzésben és nem minősülnek diáknak. Ez a munkaerőpiacról és esetlegesen általában véve a társadalomból való kiszorulás mérőszáma.

Ez a jelentés az európai fiatalok és különösen a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő társadalmi csoport munkaerő-piaci helyzetét elemzi. Megvizsgálja a NEET-csoporthoz való tartozás jegyeit és felméri a NEET-fiatalok gazdasági és társadalmi költségeit. Vizsgálja továbbá, hogy a tagállami szakpolitikák hogyan segíthetik a fiatalokat abban, hogy megvethessék lábukat a munkaerőpiacon.

A jelentés itt érhető el. (pdf)