2013. november 03., vasárnap 12:21

Gyermekrablás, jogellenes gyermekelvitel

Írta:  Fodor Mariann


Mi is áll pontosan a fentebbi fogalmak mögött? Egy gyermek külföldre vitele, valamint visszatartása akkor jogellenes, ha a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti ország joga szerinti, érvényben lévő gyermek elhelyezési (felügyeleti) döntés ellenében viszik el/ tartják vissza a gyereket.

A témáról beszélni kell, mivel növekszik a megtörtént esetek száma mind Európai Uniós szinten mind pedig Magyarországon. Az ügyek megoldása pedig meglehetősen hosszadalmas, problematikus.

Magyarországon a jogellenes gyermekelvitel törvényi hátterét az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 11. cikke: a gyermekek törvényellenes külföldre utaztatása és ott tartása, valamint a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény biztosítja. A családjogi törvényre is hivatkozhatunk, mely szerint a gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson akkor is, ha a szülők különböző országokban élnek, ezt erősíti meg az irányadó bírói gyakorlat is, mely szerint a gyermeknek alkotmányos joga, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tarthassa. További fontos támpont a Brüsszel II. rendelet 11 cikkének (3) bekezdése, mely a gyermekek visszaviteléről szóló jogerős határozat végrehajtására vonatkozik.

A U.S. Department of Justice kiadványa a témában a következőket állapította meg:

„Milyen hatással lehet a jogellenes gyermekelvitel a gyermekre?

A kutatások azt mutatják, hogy amelyik gyermek illegális gyermekelvitel áldozata, az az elhagyott szülővel való viszonyában súlyos lelki sérüléseket szerez. Az Agopian (1984) tanulmány azt mutatja, hogy a szeparáció hossza mutathatja meg legjobban, hogy mekkora érzelmi traumát szenved el a gyermek. Általában azok a gyermekek, akik rövidebb időre vannak elválasztva a szüleiktől, pár hétig még nem adják fel a reményt, hogy ismét együtt lehetnek a hátrahagyott szülővel, és nem fejlődik ki bennük olyan erős lojalitás az „elrabló” szülővel szemben. Mondhatjuk úgy is nagyon leegyszerűsítve, hogy képesek az egész procedúrát úgy nézni, mint egy „kalandot”.

A hosszú szeparációt elszenvedők sokkal rosszabbul járnak. Őket gyakran megtéveszti az elhozó szülő, gyakran vannak költözésre kényszerítve a lebukás veszélye miatt. Ez az életmód nagyon nehézzé teszi a gyerekek számára a kötődések kialakítását. Továbbá a fiatalabb gyerekek gyakran nem képesek emlékezni a hátrahagyott szülőre, melynek később súlyos utóhatása van, mikor visszatérnek. A nagyobb gyerekeket összezavarja szüleik viselkedése, az elrabló szülő távol akarja tartani az ott maradótól, míg az ott maradó elmulasztja, hogy „megmentse” őt. Terr pszichiátriai tanulmányt készített 18 illegálisan elvitt gyermekkel. 16 gyermek élte meg traumatikusan az elvitelt. Mindannyian gyászt éltek meg elhagyott szülőjük iránt. Egy másik tanulmányban, melyet 104 gyermekkel végeztek látható volt, hogy több mint ötven százalékuk szenvedett érzelmi traumát, melynek hatása idegesség, étkezési problémák, rémálmok stb. Gladstone és Nurcombe (1982) megállította, hogy az elvitt gyermekek gyakran szenvednek hirtelen sírgörcsöktől, hangulatváltozásoktól, éjszakai bevizeléstől, étkezési problémáktól, agresszív viselkedéstől és éreznek félelmet ok nélkül. Egy másik, a témában készült jelentés leírta, hogy ezek a gyermekek erősen traumatizáltak, mely későbbi életüket is megnehezítheti. Nem tudnak megbízni az emberekben, kevés barátra tudnak szert tenni, túlzottan ragaszkodóan viselkednek, nem bíznak meg a hivatalos személyekben, a rokonokban, félnek a kötődéstől a későbbiek során a fel nem dolgozott harag, neheztelés, bűntudat miatta problémáik lesznek kapcsolatiakban.

Valószínű, hogy azok a gyerekek, akik illegális gyermekelvitel áldozatává válnak, még a fentebb említetteken túl is rendelkeznek problémákkal. A helyzetüket tovább bonyolíthatja, ha egy más kultúrában, közegben kell élniük, netalán más nyelvet is el kell sajátítaniuk.”

Az ilyen esetek több szempontból közelíthetők meg:

  • Nemzetközi magánjogi: A visszavitel kérdéskörére fókuszál.
  • Polgárjogi: Itt a gyermekelhelyezés kérdésköre a lényeges, valamint a szülői kapcsolattartás és felügyeleti jog.
  • Büntetőjogi: A kiskorú veszélyeztetésén, a kapcsolattartás akadályozásán, valamint a kiskorú elhelyezésének megváltoztatásán a fókusz.
  • Közigazgatás jogi: Ez a kör is több kérdést vet fel: útlevél kiadása, költözés gyermekkel, munkavállalás külföldön, bírósági ítélet végrehajtásának segítése.
  • Gyermekvédelmi: a gyermek lelki sérülése, félelemben tartása, folyamatos költözés, iskolaváltás stb. Elsődleges szerepe a gyermekvédelemnek a megelőzésben van. Fontos, hogy a szakemberek és a gyermekekkel dolgozók ismerjék és fel tudják ismerni a kockázati tényezőket és eszerint tájékoztatni tudják a szülőket a lehetőségeikről, valamint szakszerűen tudjanak foglalkozni az ilyen helyzetbe került gyermekkel. Ha már bekövetkezett az illegális gyermekelvitel, akkor a kockázati tényezők mérséklésében/csökkentésében is segítséget kell tudnia nyújtani a gyermekvédelemnek, a családi krízisek megoldásának elősegítésére valamint az életvezetési nehézségekben való támogatásra. Első és legfontosabb viszont a gyermek érdekeinek képviselete, mint például: jog az egészséghez, a háborítatlan fejlődéshez, védelem a veszélyeztető helyzetektől. Továbbá a segítő személyeknek, a gyermekvédelmi szakembereknek együtt kell tudni működni a hatóságokkal, például környezettanulmány készítése esetén, és a szülők támogatása is nagy jelentőséggel bír, így a mediációnak is fontos szerepe lehet az ilyen esetek rendezésében. Végül, ha megszületett a döntés az ügyben, a szakembereknek segítséget kell nyújtania a bírósági határozat minél inkább problémamentes végrehajtásában.

A hatékonyabb eljárás elősegítése érdekében a következő lépések tehetők:

  • Információ nyújtás (Magyarországon: Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, Eszter Alapítvány)
  • Esettanulmányok készítése és esetmegbeszélések.
  • Protokoll eljárás kidolgozása a gyermekbarát eljárásra, valamint a szakmaközi együttműködésre.
  • A szakmai kooperáció hatékonyabbá tétele.



Cikkünk a „19 akciónap a gyermekek és fiatalok elleni erőszak megelőzéséért" c. kampány részeként jelent meg. Egyesületünk a Women's World Summit Alapítvány nemzetközi mozgalmához csatlakozva november 1-19. között minden nap a megadott nemzetközi tematika mentén dolgoz fel, főként hazai vonatkozású anyagokat.