A tréning keretében az Amerikai Gyermekjóléti Liga nagy tapasztalattal rendelkező szakemberei érkeztek hazánkba, akik évtizedekkel ezelőtt kifejlesztették a PRIDE tréninget, melynek magyar adaptációja a FIKSZ nevelőszülői képzés. A FIKSZ döntéselőkészítő tréning kiemelkedően nagy sikereket ért el hazánkban és külföldön is, jelenleg 22 országban használják. A szerzők a nevelőszülői tréning anyagát továbbfejlesztették, illetve egy új képzési anyagot dolgoztak ki a családbafogadó szülők számára is, felismerve azt, hogy míg a nevelőszülők képzést és támogatást kapnak a náluk elhelyezett gyerekek megfelelő ellátásának biztosítása érdekében, addig a családbafogadó, rokoni családok tagjai, akik igen hasonló feladatot látnak el, nem részesülnek megfelelő felkészítésben, szakmai, anyagi támogatásban, noha nagyon nagy szükségük lenne rá. A rokonok, kiterjedt család tagjai másfajta segítséget igényelnek mint a nevelőszülők, hiszen más a viszonyuk a náluk átmenetileg befogadott, vagy ott élő gyerek szüleivel, mint az idegen nevelőszülőknek, többféle okból.
Az elmúlt években jelentős erőfeszítések történtek világszerte annak érdekében, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló gyerekek intézményi elhelyezése helyett a családok megerősítése, a nevelőszülők kiemelt támogatása és a családbafogadás megerősítése és népszerűsítése kerüljön a figyelem középpontjába, azért, hogy a gyerekek családias környezetben nevelkedhessenek, ne gyermekotthonokban. Hazánkban is egyértelmű a törekvé erre, 2014 óta a gyermekvédelmi ellátásba újonnan bekerülő 12 év alatti gyerekeket csak befogadó szülőnél lehet elhelyezni és fokozatosan, legkésőbb 2016. december 31.-ig minden 12 évnél fiatalabb, már intézményben élő gyereket befogadó szülőhöz kell áthelyezni. Sajnálatos módon a vérszerinti családok megerősítése, a családba történő visszagondozás helyett elsősorban a nevelőszülői elhelyezést preferálja a magyar kormány. A világon mindenhol küzdenek azzal, hogy nincs megfelelő számú és alkalmas nevelőszülő, így ez a folyamat további átgondolást igényel. A családbafogadás népszerűsítése, a családoknak nyújtott sokoldalú és rugalmas, magas színvonalú támogatások rendszere sokat segítene a megoldásban, és a gyerekek számára is jobb megoldást jelentene.
A tréningen résztvevő 10 ország képviselői mind hasonló nehézségeket érzékelnek a családbafogadó szülők képzése és támogatása terén: a törvényi háttér kidolgozatlanságát, a speciális képzés, felkészítés, folyamatos támogatás, anyagi megbecsülés hiányát, a társadalom és sajnos a döntéshozók, nemegyszer szakemberek tájékozatlanságát, ellenállását. Az Amerikai Gyermekjóléti Liga trénerei modell programjuk bemutatásával és tapasztalatuk átadásával konkrét ismereteket, eszközöket és technikákat mutattak be a résztvevő szakembereknek annak érdekében, hogy mindenki a saját hazájába visszatérve megismertesse a hallottakat másokkal, illetve a résztvevő két nemzetközi szervezet pedig hosszútávú programjaiba be tudja illeszteni ezt a gondoskodási formát, és a megismert programot, vagy annak egy változatát, esetleg saját fejlesztésű felkészítését ajánlja a gyerekek gondozását, ellátást végző családoknak.
A csoport ellátogatott a Budapesti Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatba is, ahol nevelőszülők és családbafogadó szülők mesélték el tapasztalataikat. A magyar nevelőszülők elmondták, hogy a FIKSZ képzéshez hasonló információs foglalkozások hasznosak és nagyon szükségesek lennének a családbafogadók számára szerintük is. Rendkívül élénk és izgalmas beszélgetés bontakozott ki a magyar és nemzetközi tapasztalatok, kihívások megbeszélése során, mindenki sokféle információval és benoymással gazdagodott. A vendégek megtekintették a Befogadó Otthont is, amely a szakellátásba utalt gyerekek átmeneti elhelyezését szolgálja addig, amíg a szakértők a lehetőség szerinti legjobb elhelyezést meg tudják találni számukra. Az Intézet megbízott igazgatója Kuslits Gábor részletes tájékoztatást adott a magyarországi gyermekvédelmi ellátások reformjáról, saját munkájukról, Lengyel Judit program vezető pedig kalauzolta a vendégeket, és válaszolt a kérdéseikre.
Mit jelent a családbafogadás Magyarországon?
Amikor egy gyerekről saját szülei ideiglenesen nem tudnak gondoskodni, de a rokonaik, vagy a barátaik közül valakit megkérnek, hogy átmenetileg nevelje gyereküket és ezt a gyámhatóság jóváhagyja családbafogadásról beszélünk. Létezik, úgynevezett informális családbafogadás is, amely az egyik legősibb formája a rokonokról történő gondoskodásnak és a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények bevonása nélkül jelenti más, egy rokon, vagy egy barát gyerekének a befogadását.
Mi a családbafogadás törvényi háttere?
- Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Gyvt. 81. § (1a) szerint:
„A gyámhatóság - a nevelésbe vett gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló azon szülő kérelmére, akinek a szülői felügyeleti joga szünetel - a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámjának meghallgatásával, a nevelésbe vétel egyidejű megszüntetése mellett a Ptk. 4:187-189. §-ában foglaltaknak megfelelően hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a nevelésbe vétel megszüntetése és a családbafogadás a gyermek érdekében áll.”
- Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről), XIX. Fejezete alapján: 4:187. § [A családbafogadás]
„A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők vagy a szülői felügyeletet gyakorló szülő kérelmére - a különélő másik szülő meghallgatásával - a gyámhatóság hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.
A gyámhatóság a családbafogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családba fogadó szülő személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, és e feladatok ellátását maga is vállalja.
A családba fogadó szülőt vagy szülőket a gyámhatóság gyámul rendeli.
4:188. § [A szülő jogai és kötelezettségei családbafogadás esetén]
A családbafogadás ideje alatt a szülő szülői felügyeleti joga szünetel.
A szülőt megilleti a kapcsolattartás joga és a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes döntési jog.
Különösen indokolt esetben a gyámhatóság a szülőt feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyében a törvényes képviselet jogával.
A családbafogadás a szülő tartási kötelezettségét nem érinti.
4:189. § [A családbafogadás felülvizsgálata]
A családbafogadás feltételeinek fennállását a gyámhatóság évente felülvizsgálja.
A családbafogadást a gyámhatóság megszünteti, ha azt a szülő vagy a családba fogadó szülő kéri, vagy ha annak fenntartása a gyermek fejlődését veszélyezteti.”
Milyen támogatás jár a családbafogadó személynek?
- Családi pótlék;
- Családbafogadó gyám részére megállapítandó rendszeres pénzellátás: havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a;
- Pótlék: évente két alkalommal, gyermekenként
Hány gyermek él Magyarországon családbafogadó személynél?
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2012-ben 7927 gyerek élt családbafogadó személynél[1].
[1] Központi Statisztikai Hivatal (2011): Szociális Statisztikai Évkönyv – 2012, 5.6. táblázat: Gyámság, gondnokság alatt állók száma