Gyermeksorsok Jánoshalmán

Írta:  Kertész Anna

Jánoshalma, 9300 fős lakosával csendesen húzódik meg a Bácskai-löszhát szomszédságában. A néhány éve városi rangra emelkedett „Bácska Gyöngye" egyközpontú, a jellegzetesen kisvárosi hangulatot adó Béke-teret és a körülötte kialakult utcahálózatot széles tanyavilág és erdős területek övezik. Napközi szünidei program a településen nincs, a hátrányos helyzetű gyerekek a szünidőben vagy otthon tévéznek, vagy az utcán barangolnak, jobb esetben a helyi gyermekjóléti szolgálatnál interneteznek, de a nem hátrányos helyzetűek időtöltéséről sincsenek információink, hiszen minden családban fejtörést okoz a 10 hetes szünidő értelmes eltöltése.

Bár a településen számos nagyméretű beruházás és jól működő vállalat üzemel, Jánoshalma évek óta a harminchárom leghátrányosabb helyzetű kistérség listáján szerepel. Ennek ellenére tavaly a Belügyminisztérium a növekvő számú infrastrukturális fejlesztések láttán április végi döntésében kiemelte a települést a halmozottan hátrányos helyzetű minősítés alól, megfosztva így jelentős állami támogatási forrásoktól. Az idén tavasszal életbe lépett finanszírozási változtatás ugyan jó szándékkal próbálta kijelölni az étkeztetésben államilag támogatandó települések körét, Jánoshalmán mégis fordítva sült el.

 

„Az új pályázati rendszer a korábbi gyakorlattal szemben, amikor minden minőségi kritériumtól mentesen egy adott település, az önkormányzat hozzájárulásának fejében kapott az államtól pályázati támogatást, tavasztól a hátrányos helyzetű településeken minden, a gyermekjóléti rendszerbe került gyermek számára ingyen biztosítaná állami forrásból az étkeztetést. Vagyis a mi esetünkben mind az 1200 gyermeknek, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak megoldottá vált volna az étkezése, ha nem veszik el a státuszunkat egy 2006-os kormányrendelet alapján (240/2006. (XI.30.) – szerk.) a jó infrastrukturális környezetre hivatkozva." - meséli Kovácsné Sváby Kornélia, akit mindenki csak Nelly-nek nevez, a térség szociális és gyermekvédelmi alapellátását 1996 óta végző Pelikán Közhasznú Non-profit Kft. Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálatának családgondozója.

 

Ahogy közeledett a nyári szünet, a település 2100 gyermekéből jelenleg ezerkétszázat gondozó gyermekjóléti szolgálat azzal a dilemmával szembesült, hogy az igazán rászoruló családok részére sem képes a szünidei étkeztetést megoldani, önkormányzati forrás híján. Mivel az átminősítés és az ezzel járó kényszerű anyagi hozzájárulás a városvezetést is meglepte, az előirányzott költségvetésben nem szerepelt kellő tartalék az étkeztetés megoldására, sokáig reménytelennek tűnt ilyen körülmények között a gyerekek ellátása. Nelly elmondása szerint tovább nehezítette a helyzetet, hogy a környéken egyébként gyakran adakozó helyi vállalatok éppen a tavasszal ajánlottak fel nagyobb támogatást más célokra, „... az önkormányzat pedig széttárta a kezét és azt mondta, nincs miből, mi pedig önerőből már képtelenek voltunk több pénzt előteremteni."

 

Nelly és kollégái elszántságának köszönhetően a jánoshalmai napok gyűjtéséből július végéig még megoldottnak tűnt heti három alkalommal egy-egy tál meleg ételt eljuttatni a körülbelül száz család számára, a szeptemberi iskolakezdés idejéig azonban két és fél kritikus hónapra kellett összegyűjteniük az ételre valót. „Már azt terveztük a munkatársaimmal, hogy ha kell, mi akár zsíros kenyérrel is kisegítjük majd a családokat, mert arra még saját pénzünkből csak futotta volna. De nagyon elkeseredtünk, hogy más lehetőség egyszerűen nem adódott."- teszi hozzá. Erre azonban szerencsére mégsem került sor. A Lush Hungary Kft. a Család, Gyermek és Ifjúság Kiemelkedően Közhasznú Egyesületének munkatársa révén értesült a jánoshalmai gyermekjóléti szolgálat nehézségeiről, és egy nagyobb összegű felajánlásuknak köszönhetően mind a száz gyermek étkeztetése megoldottá vált az iskolakezdésig. A cég Charity Pot termékének vásárlásakor befolyt teljes összeggel minden negyedévben egy-egy kiemelt társadalmi célt támogat, ennek révén kapott esélyt és meleg ételt sok rászoruló gyermek és családjuk, a szünidő alatt.

 

„Sok éhes gyermek van, aki nem ehet otthon annyit, amennyire szüksége lenne, még az iskolaidőben sem. Tavaly nyáron 280 gyermek számára biztosíthattuk az étkezést, részben az állami támogatásnak köszönhetően és nagyon sajnáljuk, hogy idén csak száz, a legjobban rászoruló családból érkezőhöz juthattunk el, de még így is ez jelenti az egyetlen lehetőséget az itt élő, hátrányos helyzetű gyermekek számára a meleg ételhez jutáshoz." – zárja gondolatait Nelly, aztán eltűnik a mai napon éppen rántott húsért és krumplipüréért sorban álló gyermekek körében.

 

És hogy mi lesz jövőre? A riasztó tendenciák ellenére, miszerint az igazolatlan hiányzások révén felfüggesztett családi pótlék további, közel ötszáz gyereket érintett csak az elmúlt évben, és ezáltal arányait tekintve rövid időn belül megduplázódott a védelembe vett gyermekek száma Jánoshalmán, a gyermekjóléti szolgálat munkatársai bíznak a városvezetésben. Hisznek benne, hogy bár a közigazgatási átminősítés révén jelentős támogatástól elesett a település, de az önkormányzat mégsem hagyja majd teljesen magukra a növekvő számú nehéz körülmények között felnövekvő jánoshalmai gyermekeket, és az idei nyár tapasztalatit levonva előre biztosítja számunkra költségvetésében a megfelelő forrást. A helyi gyermekvédelmisek elszánt küzdelmét, tenni akarását és lelkesedését látva, biztosak lehetünk benne, hogy a legstabilabb bázis együttműködésére számíthat ez esetben mind a városvezetés, mind a rászoruló családok.

 

 

GYVT 19. §
(1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult
a) a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének az igénybevételére
Gyermekétkeztetés esetén
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő
– bölcsődés,
– óvodás,
– 1-7. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,
– fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, fenti alpontok szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,

b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani. [148. § (5) a) és b)]

 

Az Országgyűlés 2007. június 25-én új határozatot fogadott el a 2013. december 31-ig terjedő időszakra a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről. Az új, a 67/2007. (VI. 28.) számú országgyűlési határozatban meghatározott besorolási feltételrendszer alapján, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény alapján újból meg kellett határozni a kistérségek fejlettségét, és ez alapján ismét be kellett sorolni területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségeket. A kedvezményezett térségek új besorolását a 311/2007. (XI.17.) kormányhatározat tette közzé.

A kistérségek területi fejlettség alapján történő besorolásánál – a megyei jogú várossal rendelkező kistérségek kivételével – gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási mutatókból (öt mutató csoport) képzett komplex mutatót szükséges figyelembe venni.

Jánoshalmán összesen 824 ezer forint gyűlt össze, amiből 100 rászoruló gyermek étkeztetését tudták ellátni a nyári szünidő alatt.