Éppen ezért a szegénység elleni fellépés Magyarországon különösen összetett feladat, amely nem választható el a társadalmi kirekesztés, a diszkrimináció elleni harctól – hangsúlyozta. Szalayné Sándor Erzsébet úgy fogalmazott: a nehézségekkel küzdők csak akkor reménykedhetnek a felemelkedésben, ha biztosak lehetnek abban, hogy nem éri őket hátrány a származásuk miatt.

Leszögezte: ombudsmanhelyettesként határozottan fellép a nemzetiségen alapuló diszkrimináció ellen, az ugyanis a romák kiszolgáltatott helyzetének súlyosbodását, szegénységük további mélyülését eredményezheti. A társadalmi igazságtalanságok felszámolása minden érintett fél cselekvő és felelősségteljes hozzáállását igényli – írta Szalayné Sándor Erzsébet.

Közleményében felidézte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 1992 decemberében nyilvánította a szegénység elleni küzdelem világnapjává október 17-ét, hogy a szegények helyzetére és a szegénység kialakulásának társadalmi és gazdasági okaira irányítsa a figyelmet.

Az Eurostat adatai szerint 2008 és 2015 között a szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel fenyegetett népesség aránya sem az Európai Unió egészében, sem Magyarországon nem csökkent. Az unió népességének csaknem negyede, a magyar lakosságnak pedig mintegy harmada tartozik ebbe a körbe, ami azt jelzi, hogy minden tagállamnak fokozott erőfeszítéseket kell tennie a szegénység leküzdésére – emelte ki.

Hozzátette: különösen fontos a legkiszolgáltatottabbak helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni harc. Magyarország több stratégia megalkotásával és végrehajtásával is törekszik a szegénység csökkentésére – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

fotó: sxc.hu