Győri szegregációs per: megvan a jogerős ítélet

szegregacio
A döntés a roma gyerekek esetében megállapította az elkülönítés tényét, de - változtatva az elsőfokú ítéleten - a halmozottan hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban elutasította az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) keresetét. A bírói érvelés szerint, szemben az etnikai hovatartozással, e körülmény kapcsán a felperes nem indíthat keresetet.

 

Az első fokon eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság tavaly szeptemberben marasztalta el a városi önkormányzatot az ügyben. Az akkor elhangzott indoklás szerint ugyan spontán folyamatok nyomán alakult ki az a helyzet, hogy a Kossuth Lajos Általános Iskola diákjainak többsége roma származású, illetve hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, de az önkormányzat nem tett meg mindent annak érdekében, hogy felszámolja ezt a jogellenes helyzetet.

 

Az eljárás során az iskola vezetőit, oktatóit az önkormányzat illetékes osztályvezetőjét, valamint több szülőt is meghallgató bíróság arra az álláspontra helyezkedett: noha a diákok és szüleik erősen kötődnek az intézményhez, annak oktatóihoz, elégedettek az ott folyó munkával, nem kaptak elegendő tájékoztatást, összehasonlítási lehetőséget arról, milyen körülmények között tanulhatnának a gyerekek más intézményben.

 

Az elsőfokú ítélet

Az elsőfokú eljárás során elhangzott szóbeli indokolásban az szerepelt: ugyan az önkormányzat csatolt olyan szülői nyilatkozatokat, amelyekben kérik a kisebbségi oktatást a gyerekek számára, ám ezek a dokumentumok jellemzően formanyomtatvány-szerűek voltak, ráadásul sok esetben hiányosan vagy olvashatatlanul töltötték ki azokat.

Az elsőfokú ítélet kitért arra is: ebben az iskolában 2010 szeptemberében már nem indult első évfolyam, a térség beiskolázási zónáinak határait pedig úgy rajzolták át, hogy majdnem egy tucat intézménybe osztották szét e városrész zömében roma és hátrányos helyzetű fiataljait.

 

A keddi ítélethirdetés után Mohácsi Erzsébet, a CFCF kuratóriumának elnöke azt mondta: a közeljövőben a helyszínen fogják áttekinteni, hogy mi változott a per indítása óta, de az eddigi gyakorlat azt mutatja, "Győrben van szándék arra, hogy ezt a jogsértő állapotot felszámolják, hiszen már két éve nem indult első osztály" ebben az iskolában. Ez pedig azt mutatja, hogy a kérdést "felmenő rendszerben meg lehet oldani" - tette hozzá a kuratórium elnöke.