A kiállítás jelentősége azonban jóval túlmutat e nemzetközileg deklarált célon, hiszen egyedülálló módon nyerhetünk betekintést a világ gyerekeinek önmagáról, gyerekkoráról és sorstársairól alkotott gondolataiba. A mindennapi nyomor, kiszolgáltatottság, szegénység és reménytelenség megannyi színben és formában köszön vissza ránk a papírlapokon, ismerős szagokat, gondolatokat és sorsokat idéz fel a felnőtt nézőben. És ezt követi a döbbenet, a felismerés, hogy mindez pár éves gyerekek tollából származik, akik az iskolapadban ülve, tökéletesen és élesen látják a mindennapi valóság torz egyenlőtlenségeit. A képeket végig nézve szépen lassan mi is elveszítjük az ártatlan és tiszta gyermekkor képzetét és talán feltesszük magunknak a kérdést: miért nem kérdezzük meg gyakrabban a gyerekeket, hogyan látják világunkat?
A Genfi Világszövetség gyűjtötte össze a kiállítás anyagát, ami megható és pontos képet ad a világ számos országában megjelenő gyerekmunka szomorú valóságáról. A kiállító fiatalok közül sokan maguk is a gyermekmunka áldozatai. A képek segítségével a fiatalok felszólítják a döntéshozókat, hogy tegyenek a gyerekmunka felszámolásáért, és dolgozzanak azon, hogy minden gyermek iskolába járhasson. A tárlat, mely a kiállítás anyaga mellett nyomtatásban is megjelent, bemutatja a fiatalok szerepét a gyerekmunka felszámolásában, és felhangosítja kérésüket rajzaik, verseik és érzéseik megjelenítésével.
A képek minden nemzetközi jelentésnél, statisztikánál és adatsornál döbbenetesebb erővel mesélnek a gyerekek kiszolgáltatott helyzetéről és a gyerekmunka számos fajtájáról, ezért szavak helyett inkább a rajzaik segítségével mutatjuk be ezt a kötetet mi is.
A gyermekmunka okainak összetettségét és hatékony kezelésének módjait az ILO több irányból közelíti meg: a gyermekmunka egyezmények ratifikációinak elősegítésétől és hatékony végrehajtásától egészen a gyermekmunka-ellenes mozgalom kulcsfontosságú társadalmi szektorainak mobilizálásáig. A fiataloknak ebben kiemelt szerepet szánnak, a társadalmi igazságosságról ismereteket adnak át számukra, illetve lokális és globális közösségeikben is befolyást gyakorolnak rájuk, annak érdekében, hogy a társadalmi változás bekövetkezhessen. Addig is, az IPEC (International Programme on the Elimination of Child Labour , a gyermekmunka eltörlésére irányuló nemzetközi program) létrehozta a SCREAM kezdeményezést (Supporting Children’s Rights through Education, the Arts and the Media), ami a gyermekjogok megvalósítását támogatja az oktatás, a művészetek és a média által. A SCREAM olyan oktatási és társadalmi mobilitást irányozó kezdeményezés, amely a tanároknak segít szerte a világon, formális és nem formális oktatási módszerekkel, hogy megértessék a fiatalokkal a gyermekmunka okait és következményeit. A program nagy hangsúlyt fektet a vizuális, írott és előadóművészetekre, és a fiatalokat az önkifejezés eszközével ruházza fel, miközben támogatja személyes és szociális fejlődésüket is. A SCREAM segítségével világszerte fiatalok ezrei váltak elkötelezetté olyan kezdeményezésekben, amik az egyéni vagy társadalmi tudatosság növelését segítették elő a gyermekmunka visszaszorítása érdekében.