Embernek születtem. A tanulás veleszületett képességem. A kezdetektől fogva él bennem a rácsodálkozás képessége, tele vagyok kíváncsisággal és tanulási vággyal. Úgy tekintek magamra - és ezt másoktól is elvárom, - mint aki tud és akar is fejlődni, tanulni.

Megjelent a Global Initiative, a Save the Children Sweden és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány új kiadványa, amely a gyerekek testi fenyítésének tilalmára vonatkozó kérdésekre ad válaszokat.

Egy ideje egyre gyakrabban (de a probléma mértékéhez képest nem elég sokszor) jelennek meg a rendőrségi jelentéseken túlmutató, a probléma társadalmi hatását vizsgáló riportok a kistelepüléseken, vagy városok szegénynegyedeiben rohamosan terjedő dizájnerdrogok világáról. Miközben a jelenséggel már nagyvárosokban is gyakran lehet találkozni, a kutatók eddig nem szenteltek túlzott figyelmet a témának. A tudományos csendet Szécsi Judit és Sik Dorka Esély című folyóiratban megjelent tanulmánya törte meg, mely egy egyetemi kutatás eredményeit foglalja össze.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa már 2011-ben számos olyan problémát nevesített, amely visszaköszön idén is. Ismét téma a nők esélyegyenlőségének hiánya, a gyűlölet-bűncselekményekkel és a családon belüli erőszakkal szembeni erőtlen állami kiállás vagy a romák diszkriminációja. Ezzel együtt most már a menekülőkkel szembeni durva állami fellépés számít a legégetőbb hazai emberi jogi problémának. A 221 Magyarországnak címzett ajánlásból 37 foglalkozik a témával.

Az elmúlt évtizedekben tömegesen küldték kisegítő iskolákba a roma fiatalokat a pedagógiai szakszolgálatok, mondván, hogy értelmi fogyatékosok, pedig egy részük egyáltalán nem az. Ezt idén márciustól már bírósági ítélet is kimondja. A fogyatékosnak mondott gyerekeknek kevesebbet tanítanak az iskolában, nem feltétlen tanulhatnak tovább ott, ahol akarnak, nagy eséllyel pedig felnőttkorukra munkanélküli lesz belőlük. A szüleiknek pedig jórészt fogalmuk sincs, mi történik a gyerekükkel.