Az elmúlt években történtek előrelépések a kisgyermekkori fejlődést szolgáló szakpolitikák és a családok támogatása terén. Nőtt például a bölcsődei férőhelyek száma, és az új lehetőségek (munkahelyi, mini, családi bölcsőde) segíthetik például a kistelepülésen élők számára is az ellátások elérhetőségét, vagy a tervezett munkahelyi bölcsődék. Miután a Gyed és Gyes kivételesen hosszú lehetőséget nyújt az otthoni gondoskodásra, ez is magyarázza, hogy miért ilyen alacsony a 3 évesnél fiatalabb gyerekek részvétele a napközbeni ellátásban. Ezzel együtt kevés a férőhely és sok településen semmiféle ellátás nem érhető el, és változatlanul sokak meggyőződése, hogy a 3 éves kor alatt nem megfelelő a gyerekeknek a családon kívüli, közösségi napközbeni ellátás.Másrészt, noha különféle jogszabályok rendelkeznek arról, hogy milyen ellátásokra jogosultak az iskoláskornál fiatalabb gyerekek az oktatás, egészség, táplálkozás, szociális és gyermekvédelem területén, e rendelkezések végrehajtása nagyon korlátozott, sokan kimaradnak a megfelelő ellátásokból, vagy nem megfelelő színvonalúak, szelektívek nem biztosítanak egyenlő esélyű hozzáférést az elérhető lehetőségek. A háromévesnél fiatalabb gyerekek esetében a többség számára nem biztosítottak. noha számuk némileg nőtt.
A legtöbb szolgáltatás a nagy településekre koncentrálódik, levés magánellátó van, ezek pedig nagyon drágák is.
A háromévesnél idősebb gyerekek esetén az óvodába járás kötelező, de ennek bevezetését nem kísérte semmiféle felvilágosító és ismeretterjesztő kampány, ami segített volna megértetni a szakembereknek, szülőknek és s közösség többi tagjának, hogy milyen lehetőség rejlik az óvodába járásban, és az óvodákban dolgozók is csak elvétve kaptak segítséget, különösen a nehéz helyzetű településeken, a hátrányos helyzetű gyerekeket ellátó intézményekben lett volna erre fokozottan szükség.
Ezek következtében a jobb élethelyzetű gyerekek jobb feltételeket biztosító napközbeni ellátásban részesülnek, a szegény, roma gyerekek kevésbé megfelelőben. A speciális szükségletű gyerekek befogadásának alacsony aránya, még mindig nagyon sok problémát vet fel. Azok esetében, akiket felvesznek közülük, gyakran nem kapnak megfelelő minőségű fejlesztést, ellátást, elsősorban a hiányzó szakemberek miatt. Ennek következményeit a többi gyerek és az ott dolgozók is megsínylik, és ez növeli az ellenérzést az inkluzív, integratív neveléssel szemben. A legtöbb helyen nem fogadják a krónikus beteg, felszívódási rendellenességgel, cukorbetegséggel, vérzékenységgel stb. küzdő gyerekeket, vagy a különböző fogyatékossággal élőket sem, részben a feltételek hiánya, részben az előítéletek és a diszkrimináció okán.
Nincs megfelelő adat és információ Magyarországon a kisgyerekeket nevelő családok élethelyzetéről, a gyerekek életkora szerint ez nem mutatható ki, másrészt hiányoznak a szakma és ágazatközi szakpolitikai fejlesztések, integratív megközelítések.
A teljes országprofil elérhető ide kattintva.