Korai fejlesztés, korai prevenció: Hogyan működik ez Budapesten?



Magyarországon 2009-ben 35 kistérségi településen hoztak létre Biztos Kezdet Gyerekház elnevezésre hallgató intézményeket Uniós esélyteremtési támogatás révén, melyek célja a korai fejlesztés és prevenció kisgyermekkorban.



Egy angol minta alapján került a program kidolgozásra, melynek neve: Sure Start Program. Azóta a gyerekházak száma bővült, sőt, 2013 júliusától a 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet részét képezi, mely a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szól, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény részévé is vált, ezáltal még inkább biztosítva lett a gyermekházak jövője.

A gyermekházak a 0-5 éves korosztályt célozzák meg. A gyerekek számára kompetenciafejlesztést és felzárkóztatást nyújtó intézményeknek nagy jelentőségük van a jövőbeli iskolai teljesítmény valamint későbbi munkaerő piaci sikeresség szempontjából. Olyan helyeken jöttek létre ezek a gyermekházak először, ahol nem volt megfelelő minőségű és mennyiségű gyermekellátó intézmény és férőhely, valamint ezek a települések igen elszigeteltek. A gyermekházakban a gyerekek a szüleikkel együtt vehetnek részt a foglalkozásokon. A gyerekeken túl a jelentős szociokulturális hátránnyal rendelkező szülők is segítséget kapnak a neveléshez, gondozáshoz.

A gyermekházakban dolgozókat mentorok fogják össze, akik ellenőrzik az ott folyó munkát, valamint terjesztik a dolgozók között a jó gyakorlatokat, tapasztalatokat. Konferenciákat is tartanak a gyermekházban dolgozók részére. A gyermekházak működését a 19/2013 (III.5.) EMMI Rendelet szabályozza.

A gyerekházak célja: „A Gyerekház esélyt ad arra, hogy a legnagyobb szegénységben élő gyermekek is a lehető legkorábbi életkorban megkapják azt a támogatást, ami segíti képességeik kibontakozását és megalapozza sikeres iskolai pályafutásukat. A Biztos Kezdet program célja, hogy az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva minden gyermek számára biztosítsa ezen szolgáltatásokhoz való hozzáférést, továbbá hogy a diszkriminációmentes, esélyegyenlőség-elvű szemléletet elterjessze, megerősítse a kisgyerekekkel foglalkozó szakemberekben és a helyi közösségben.”(forrás: biztoskezdet.eu)

Budapesten két működő gyermekház van jelenleg, egyik a Magdolna negyedben (VIII. kerület), a másik pedig a Ferencvárosban (IX. kerület). Mindkét gyermekház mutat hasonlóságokat, de egyben különbségeket is, valamint ha vidéken néznénk meg egy ilyen intézményt valószínűleg az is sokban különbözne.

A gyermekházak alapfilozófiája: fejleszteni a gyermekeket a szülő jelenlétében és ezáltal a szülőt is elérni, jó példát mutatni mindkét félnek. A menetrend általában közel azonos, a gyerekházak 9:00-kor nyitnak és délután 13:00-ig vannak nyitva. Minden nap 10:00-kor adnak reggelit a gyerekeknek, ez nagyon fontos momentum, mert ezzel be lehet „csalogatni” a szülőket, gyereket. Vannak olyan gyerekek még itt Budapesten is, akik enélkül nem jutnának reggelihez. Majd ezt követően vagy tematikus játék következik vagy szabadfoglalkozás van. A gyerekeket folyamatosan fejlesztik az ott dolgozó szakemberek, a mindennapi rutinfeladatok megtanításán túl, a szociális készségek és egyéni kompetenciák fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetnek. Ezáltal az ott levő szülők (akiknek kötelező ott lenniük, másként nem jöhet be a gyerek sem) is látják, mire kell figyelni, hogyan kell fegyelmezni, tanítani. A szakemberek a szülőkkel is tudnak ily módon beszélgetéseket kezdeményezni, valamint közösségépítő célja is van ezeknek az intézményeknek. A heti programban más területről jövő szakemberek is megjelennek pl.: védőnő, pszichológus. Ily módon fesztelenebb beszélgetések és tanácsadás tudd folyni szakember és szülő között és kiépül egy bizalmi kapcsolat is. Továbbá a gyermekház épülete mindkét esetben lehetőséget biztosít mosásra, fürdetésre, valamint fürdésre is. Szülinapokat is tartanak a gyerekeknek mindkét gyermekházban egy kis ünneplés keretében.

Most pedig nézzük a két gyermekházat külön: 


Magdolna negyed

Jól működő „nagy forgalmú” gyermekház. Inkább középosztálybeli anyukák járnak be, van, hogy egy nap 12 gyermek- szülő páros is betér. Három dolgozójuk van: egy pszichológus valamint két kisgyermek nevelő.  A gyermekházak filozófiáját tekintve nem biztos, hogy a megfelelő célcsoportot érik el, - inkább középosztálybeli szülők veszik igénybe a gyerekeikkel a szolgáltatásaikat - de mindenképp hasznos munkát végzenek. A szülők a második gyerekkel is visszajárnak hozzájuk, ha már az egyik testvér volt itt. Nagyon jól felszerelt: nagyon sok játék van, valamit a fentebb felsorolt eszközökön túl varrógépekkel is rendelkeznek, így az anyukák tudnak kisebb javításokat végezni, valamint kézművesedni. Többen igénybe veszik a mosási és fürdetési lehetőséget náluk. A keretükből külsős programokra sajnos nem telik. Az önkormányzattal való együttműködésük nagyon jó, támogatják fennállásukat. 

Ferencváros

Kis forgalmú gyermekház maximum harminc család, aki megfordult a látómezejükben az elmúlt időszakban, 1 nap négy- öt anyuka jön be, de van, hogy egy sem. Nagy erőfeszítéseket tesznek a kerületben a célcsoport elérésére, de sajnos az elmélet és a gyakorlat nem mindig fedi egymást. Ők jól határozzák meg, hogy kit kellene elérniük (mélyszegénységen élő családok, akik magas szociokulturális hátránnyal rendelkeznek), csak nagyon nehéz őket „meghódítani”.

Volt több próbálkozásuk is: a védőnőkkel mentek ki a családokhoz, a bölcsődékbe és óvodákban is kimennek félévente, hogy tudomást szerezzenek róluk, valamint volt arra is alkalom, hogy kimentek a családsegítő és gyermekjóléti által ajánlott bérházakhoz, ahol az udvaron a gyerekekkel játszottak, lufit vagy bármilyen apró ajándékot osztottak, így az anyukák és a gyerekek is megismerhették őket. Nagyon hosszú folyamat eredménye, hogy megszokják létezésüket és igénybe is merjék venni szolgáltatásaikat. A szülők félnek, hogy ha bejönnek, ellenőrizni akarják őket. A bizalom megnyerése az elsődleges és fő cél.

Az itt megjelenő gyerekek általában problémásak a családi háttér és szociális helyzet miatt, valamint nagyrészük korukhoz képest érettségben és fejletségben is le van maradva. A gyermekház itt egy évben egyszer- kétszer tud szervezni külsős programokat, pl. tavaly nyáron az állatkertben voltak. Itt különösen érvényes a reggelire vonatkozó „szabály”, hogy ez csábítja be az ide jövők jó részét. Van egy közösségi kertjük nem messze az intézménytől, ahol homokozó is van, valamint a növényeket is tudják együtt gondozni a szülők és a gyerekek. A gyerekházban levő telefont a szülők használhatják álláskeresés vagy valamilyen hivatalos ügy elintézése céljából. Itt ruhacserét is működtetnek, mely olyan elven működik, hogy amennyi ruhát hozz valaki, annyit vihet el.

A gyerekházak kiemelkedő jelentőséggel bírnak Magyarországon. Nagyon sürgető volt a megjelenésük, mivel a jelenlegi szociális rendszerben az egyedüliként töltik be a korai fejlesztés és prevenció szerepkörét a kistérségekben és a szegregált településeken. A gyermekek számára jövőt biztosító Biztos Kezdet Gyerekházak fennmaradása és létszámuk növelése elengedhetetlen a jövőben is.



Kapcsolódó szakmai anyagok: a Gyerekesély projekt módszertani fejlesztéseinek egyik eredménye, a Biztos Kezdet sorozat két kötete online elérhető itt

Írta: Fodor Mariann