Gyerekek az inkubátorban

babyboxA Manna FM Véleményvezérek című műsorának 2021.12.10-i adásában a nehéz sorsú gyerekek helyzetével, ezen belül is kifejezetten az inkubátorban hagyott gyermekekkel foglalkoztak. A műsor vendégei dr. Herczog Mária, szociológus és gyermekjogi szakember és Dr. Székely Emőke, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet osztályvezető-főorvosa voltak.

Európa tizenegy országában működnek inkubátorprogramok, amelyek ezen kívül elérhetőek Ázsia és Afrika egyes országaiban is. Az ENSZ Gyerekjogi Bizottságával egyetértésben, annak volt tagjaként, dr. Herczog Mária maga is azon a véleményen van, hogy ezek alkalmazása helyett inkább sokkal több figyelmet kellene fordítani a megelőzésre, ezzel egyetemben pedig a „krízisterhes” anyáknak minden segítséget megadni azért, hogy ne kelljen titokban tartaniuk a terhességet, és aztán titokban megszülni a gyermeküket.

 

- Az inkubátorprogram rengeteg hátulütője van. Például ezek a gyerekek egyáltalán nem árvák, viszont valószínűleg soha nem fogja tudni a felmenőiket megismerni, mert éppen az a magyar inkubátorprogramnak negatívuma, hogy semmiféle információ nem áll rendelkezésre a gyerekekről. Ma már a genetikai megismerésnek vannak lehetőségei, tehát előbb-utóbb megtalálhatja egy inkubátorban hagyott gyermek az oldalági rokonait, de mégsem ez a jó megoldás. A másik, ami miatt ez a módszer problémás, az az a tapasztalat, hogy döntően nem a nők szokták Magyarországon sem betenni az inkubátorba a gyerekeket, csak erről nem nagyon beszél senki, és ilyen esetekben egy nagyon súlyos kérdés, hogy jognyilatkozatnak tekinthetjük-e azt, ha valakit például erőszaknak, vagy nyomásnak kitéve fosztanak meg a gyermekétől – fejtette ki dr. Herczog Mária.

 

Dr. Székely Emőke elmondta, hogy az inkubátorprogram az ő olvasatunkban egy szolgálat, hiszen megpróbálják az újszülöttek sorsát egyengetni, és az inkubátor lehetőséget ad arra, hogy ezeknek a gyerekeknek ne tragikus életvégük legyen. Ő is igazat ad abban, hogy a megelőzés nagyon fontos lenne, de az a baj, hogy akik beteszik a gyermeküket az inkubátorba, azoknak 95 százalékoka otthon szüli meg a babát, nagyon rossz körülmények között, a terhességüket végig titokban tartva, és pontosan emiatt nem is fordulnak orvoshoz.

 

Sok évvel ezelőtt az Országos Kriminológiai Intézetben a büntetőjogi akták feldolgozásakor kiderült, hogy ezek az anyák nincsenek egyedül, mesélte dr. Herczog Mária, aki azt is hozzáfűzte, hogy általában sok családtag, vagy szomszéd, volt ahol például óvónő is tudott róla, hogy az anyák gyermeket várnak, de mint mondta, az emberek inkább félrefordítják a fejüket, hogy ha a nők nem akarják beazonosítani ezt. Véleménye szerint a másik nagyon súlyos probléma az, hogy semmiféle tájékoztatás nincs arról, hogy hol is vannak ezek inkubátorok. Egy krízishelyzetű terhes nő általában kistelepülésen él, és nagyon nehezen találja meg a nagyvárosi kórház hátsó bejáratát, ahol semmi nem mutatja, hogy ott van az inkubátor.

 

Az amerikai helyzetről is beszélt, ami lényegében más, mivel bárhol ott lehet hagyni az újszülöttet, ahol 24 órás szolgálat van, pl. tűzoltóállomásnál, rendőrségnél, és anonim módon lehet kérni pszichológiai, orvosi, vagy bármilyen egyéb segítséget. Továbbá ki vannak téve kérdőívek ezeken a helyeken, azért, hogy legalább valamiféle egészségügyi információt áruljanak el a gyerekről az őt odatévők, ami segíthet aztán a későbbi orvosi ellátásában, felnevelésében. Ezt a lehetőséget pedig erőteljesen hirdetik is, továbbá azt is felajánlják, hogy amennyiben szociális vagy más támogatással az anya meg tudja tartani a gyereket, akkor azonnal rendelkezésére állnak, hogy ebben segítsék.

 

Azt is elmondta, hogy sajnálatos módon az újszülöttgyilkosságok száma nem csökkent az inkubátorprogrammal, mivel az, aki igazán nagy krízisben van, nem sokszor fér hozzá ehhez a lehetőséghez. Az is probléma, hogy ahelyett, hogy segítséget nyújtanánk ezeknek az anyáknak, ahelyett arra biztatjuk őket, hogy név nélkül szabaduljanak meg ettől a problémától és aztán egész életükben gondolkozhatnak azon, hogy mi lett a gyermekükkel, és mardoshatja őket a bűntudat, mivel nincs módjuk úgy elengedni a gyermeküket, mint például az örökbefogadásnál. Az ENSZ Gyerekjogi Bizottságának javaslata, hogy a kórházak adjanak lehetőséget az anonim módon való szülésre, magyarán, hogy zártan kezeljék ezeknek a nőnek az adatait, tehát, hogy adott esetben ne kelljen félniük attól, hogy kiderül, hogy örökbe akarják adni a gyereket. Ez sokkal biztonságosabb volna a gyerekeknek és szülőnek is, és a későbbi kapcsolatfelvétel miatt is jobb megoldás lenne.

 

- Az inkubátor egy könnyű megszabadulás attól az állami feladattól, hogy segítséget nyújtsunk azoknak a családoknak, vagy nőknek, akik krízishelyzetben vannak. A világ legtöbb országában nincs ilyen program, még sincs nagy számú újszülöttgyilkosság, és ennek az az oka, hogy alternatív megoldásokat ajánlanak pl. könnyen, illetve ingyenesen elérhető fogamzásgátlási módok. Sokkal több erőforrást kellene összpontosítani a jobb megelőzésre és felvilágosításra. A fogamzásszabályozást, a testtudatosságot, az önismeretet egészen kicsi kortól fontos lenne tanítani, és persze a krízisben levőket részben szociális támogatással, részben más módon kellene segíteni, hogy aki végképp nem tud a gyerekéről gondoskodni az megfelelő méltósággal és segítséggel örökbeadhassa, továbbá a gyerekeknek és az örökbefogadóknak is minden segítséget meg kellene adni ahhoz, hogy ezt fel tudják dolgozni.

 

A műsorról készült videó megtekinthető az alábbi linken:

https://www.youtube.com/watch?v=e6wmcy32CKs

 

Kép forrása: Safe Haven Baby Boxes (https://shbb.org/)