Egyre gyakrabban olvashatunk a hazánkra nehezedő „migrációs nyomásról”, a szerb-magyar határon tucatjával elfogott határsértőkről, akik pénzt és energiát nem kímélve próbálják elérni Európa boldogabbik felét. Az illegális bevándorlók, embercsempészek mellett sajnos ritkán esik szó azokról, akik életveszélyes helyzetekből, a háborúk, a jogfosztottság, vagy a nélkülözés elől menekülnek. Vajon mi történik azokkal a Magyarországra érkező külföldi gyerekekkel, akik egyedül, a szüleik nélkül vállalkoznak a veszélyes útra? - teszi fel a kérdést a hvg.hu cikkének szerzője.

Egy kismamák ügyeivel foglalkozó jogász szerint a nyáron életbelépő új Munka törvénykönyve nem biztosítja a jövőben az anya védettségét gyermeke 3 éves koráig. Az új Mt. szerint, ha a kismama visszatérne a munkahelyére, de nincs a végzettségének megfelelő munkakör, és nem fogad el mást (például 25 km-re a korábbi munkavégzési helyétől, feleannyi fizetésért másik munkát, mert ez egy közismert módszer), akkor kitehetik. A minisztérium viszont e sorokat úgy értelmezi, hogy a védettség továbbra is megmarad. Tehát most akkor marad a védettség vagy sem?

A világ különböző városaiban több százmillió gyermek nem jut létfontosságú szolgáltatásokhoz – figyelmeztet az UNICEF a Gyermekek helyzete a világban 2012: Gyermekek a városok világában c. jelentésében. Az urbanizáció bővülése elkerülhetetlen, pár éven belül a gyermekek többsége inkább városi, mint vidéki környezetben fog felnőni. Már napjainkban is a városokban született gyermekek adják a városok növekedésének 60 százalékát.

A BCE TársadalmiNem- és Kultúrakutató Központjának tízéves születésnapi konferenciája 2012. március 8 -án, a Budapesti Corvinus Egyetemen /1093 Budapest, Közraktár utca 4-6., C 510/