A Cilvil Rádió 117 perc című műsorában október 14-től 17-ig Molnár László gyermekvédelmi szakember, a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) egykori igazgatója, a Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület alelnöke volt a hét embere. Szakmai pályafutásának bemutatásán kívül szóba került többek között, hogy mit tehetünk a gyermekbántalmazás megfékezéséért, miért kellene előnyben részesíteni a prevenciót az utólagos tűzoltás helyett, továbbá az is, hogy milyen gondokat szülhet a fóti Károlyi István Gyermekközpont felszámolása.
Sok kérdést kapunk a nemi nevelésről általában is és az „A szexuális nevelés szakmai sztenderdjei” (a továbbiakban sztenderdek) című szakanyaggal kapcsolatosan különösen, amelyet a WHO európai, regionális irodája és a német egészségnevelés szövetségi központja (BZgA) publikált. Ezeket a kérdéseket Dr. Szilágyi Vilmos válaszolja meg.
Figyelmükbe ajánljuk „Az európai szexuális nevelés irányelvei - Vázlat a politikusok, nevelési és egészségügyi intézmények és szakemberek részére” című, Szövetségi Egészségnevelési Központ által, 2010 megjelentetett dokumentumot, Dr. Szilágyi Vilmos fordításában.
Bántalmazás miatt meghalt egy 10 hónapos csecsemő Kunmadarason. Kiderült, hogy a kislányon korábban cigarettacsikkeket nyomtak el. A nyomozók a beszerzett adatok és az elsődleges szakértői vélemények alapján őrizetbe vették az anyát, továbbá előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására. A nagyszülők a gyámügyet tartják felelősnek, mivel ők korábban jelezték, hogy a gyermek veszélyben van és bizonyíthatóan bántalmazták, ám a gyermeket mégis visszaadták az anyjának és új élettársának, ezért feljelentést tesznek. Az eset kapcsán a Klubrádió augusztus 23-i, Reggeli gyors című műsorában dr. Herczog Máriát kérdezték.
Az emlékezetes kormányváltás kezdetén kiadott könyv alcíme: „Eltérő nézőpontok, megközelítések, változó gyakorlatok a hazai és nemzetközi családpolitikában”. A könyv öt fejezetből áll: az első egy történelmi kitekintés. A második a női munkavállalásról, a termékenységről és minőségi gyermek-gondozásról; a harmadik a családi szerepek és családmodellek szociológiájáról; negyedik a gyermeki fejlődés szükségleteiről; az ötödik pedig a családpolitika eszközrendszeréről és hazai gyakorlatáról szól. Érdekes, hogy mindezek elé tették a szerkesztők (Neményi Eszteren kívül Danis Ildikó és Herczog Mária) témájuk összefoglalását és szakpolitikai javaslataikat. Ez a könyv leglényegesebb része, így ezt érdemes (kritikailag) ismertetni.